A látás fizikai alapelvei, Navigációs menü
Meg kell említenünk a fényforrásokat is, mert fényforrás nélkül nincs fény.
Két fajta fényforrást különböztetünk meg: az elsődleges Elsődleges fényforrás[ szerkesztés a látás fizikai alapelvei Elsődleges valódi fényforrásnak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek fényt bocsátanak ki. Elsődleges fényforrások: a Napa csillagoka gyertya lángja, a lámpa stb.
Másodlagos fényforrások[ szerkesztés ] Minden test, ami csak a rá sugárzott és róla visszaverődő fény miatt látható azt másodlagos fényforrásnak nevezzük.
Ez alapján vehetjük úgy is, hogy minden test másodlagos fényforrás, mint például az asztal, tábla, ember stb.
Fényjelenségek[ szerkesztés ] Ha a fény két eltérő optikai sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része visszaverődik, másik része pedig belép az új közegbe. Az új közegben haladó fénysugár általában megtörik.
A szem felépítése és működése
A közegek és a határfelület tulajdonságaitól, valamint a beesés szögétől függ, hogy a fényvisszaverődés vagy a fénytörés az erőteljesebb. Hullámtörés a Huygens-elv alapján Christiaan Huygens holland fizikus és csillagász — dolgozta ki az optikai rendszerek elemzésének hasznos módszerét. A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja.
Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek.
Megjegyzés: A hátrafele terjedő elemi hullámok az interferencia miatt kioltódnak. Fényvisszaverődés[ szerkesztés ] Hogyha a közegek és a határfelület tulajdonságai úgy hozzák, hogy a visszaverődés erőteljesebb, a jelenséget fényvisszaverődésnek nevezzük.
A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat. A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik.
Teljes visszaverődés totálreflexió [ szerkesztés ] Teljes visszaverődés Ha egy fénysugár az optikailag sűrűbb közeg felől a ritkább közeg felé halad, akkor a határfelületen nem törik meg, hanem azon — mint tökéletes tükrön — visszaverődik.
A határszöget a törési törvényből könnyedén meghatározhatjuk: sin.
Apáczai Csere János Elméleti Líceum - Kolozsvár ELŐSZÓ E dolgozat megírását az tette szükségszerűvé, hogy a fizikaórán elméleti és kísérleti úton szerzett ismereteket számítógépes környezetben interaktív módon lehessen elmélyíteni. Az interaktivitást a KSEG vektorgrafikai program biztosítja.
