A látási kétéltűek jellemzői, Kétéltűek – Wikipédia


Az emlősök szemével ellentétben a madarak szeme nem gömb alakú, ami lehetővé teszi, hogy a látótér nagyobb részét lássák élesen. A szemet egy kör alakú csontlemez, a látási kétéltűek jellemzői úgynevezett szklerotikus gyűrű veszi körül, és tartja mereven. A hüllők szeméhez képest fejlődés, hogy szemlencse előrébb található, így a retinán megjelenő kép nagyobb lett. Ez a tulajdonság az emlősöknél is megvan. Egy galamb balra és egy bagoly jobbra látómezejének összehasonlítása A legtöbb madár nem képes mozgatni a szemét, bár vannak kivételek, mint a nagy kárókatona.

Azok a madarak, amelyek szeme a fej két oldalán helyezkedik el, nagyobb látómezővel rendelkeznek, hogy könnyebben észrevegyék a ragadozókat.

A ragadozó madarak szeme ezzel ellentétben a látási kétéltűek jellemzői a fej elülső részén található, gyenge látás torna jobb térlátással rendelkeznek, tehát pontosabban meg tudják becsülni zsákmányuk távolságát. Valószínűleg az amerikai szalonka rendelkezik a legnagyobb látótérrel, mely vízszintesen °, függőlegesen pedig ° is lehet.

lézeres látás helyreállítása mi van simoron a látásra

A madarak nem a szemhéjukat használják pislogásra. Ehelyett a szemet egy úgynevezett pislogóhártya tartja nedvesen, amely gyakorlatilag egy vízszintesen mozgó harmadik szemhéjnak felel meg.

Navigációs menü

Számos vízimadárnál a pislogóhártya fedi a szemet, amikor víz alatt tartózkodnak, és kontaktlencseként is működik. Alvás közben általában az alsó szemhéj fedi a szem nagy részét, ez alól kivételt képeznek az uhukahol a felső szemhéj a mozgékony.

A házityúk harmadik szemhéja A szem tisztításában vesz részt a könnymirigyvalamint a Harder-féle mirigy olajos váladéka is, amely bevonja és megvédi a a látási kétéltűek jellemzői a kiszáradástól. A madarak közül a struccnak van a legnagyobb szeme, tengelyhossza 50 mm, kétszer nagyobb az emberénél.

A madarak szemének tömege szorosan összefügg a testtömeggel. Egy tanulmány szerint, amelynek során öt különböző csoportot vizsgáltak meg papagájok, galambok, sirályok, sólymok és baglyoka szem- és a testtömeg első közelítésben nagyjából egyenes emberi látásműtét mutat.

Ezt természetesen az egyes fajok eltérő életmódja módosíthatja, például az éjszakai madaraknak és a ragadozóknak viszonylag nagy szeme van. Viselkedéstanulmányok megmutatták, hogy számos madárfaj a távoli tárgyakra a látóterük oldalsó részén fókuszál, ugyanis itt a legjobb a kép felbontása.

A madarak látása

A látótér ezen részén nem alakul a látási kétéltűek jellemzői térlátás, mivel a megfigyelt tárgy csak az egyik szem látóterébe esik bele. Minthogy a legjobb képet az oldalt lévő tárgyakról képesek alkotni, a madarak többsége igyekszik úgy helyezkedni, hogy a vizsgált tárgy valamelyik oldalukon helyezkedjen el.

A galambok esetében például a kép felbontása kétszer olyan jó oldalirányba, mint előre embernél ez pont fordítva van. A vörösbegy szeme a testméretéhez képest viszonylag nagy A szem teljesítménye fényszegény környezetben attól függ, hogy a lencse milyen messze van a retinától.

a látási kétéltűek jellemzői

A kis termetű madarak így nappali életmódra kényszerülnek, mert a szemük nem elég nagy ahhoz, hogy éjszaka biztosítsa a megfelelő minőségű látást. Habár sok faj éjszaka vándorol, gyakran még fényesen világító tárgyaknak, például világítótornyoknak is neki repülnek. A ragadozó madarak szintén nappaliak, annak ellenére, hogy szemük viszonylag nagy méretű, ugyanis látásuk inkább a nagyobb térfelbontásra specializálódott, mint a fény összegyűjtésében, ami az éjszakai életmódhoz elengedhetetlen a látási kétéltűek jellemzői.

Számos madár szeme aszimmetrikus, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre fókuszáljanak a horizontra és a föld egy pontjára. Ennek az adaptációnak azonban az volt az ára, hogy látóterük alsó részén rövidlátás alakult ki.

Azok a madarak, amelyeknek a szeme a testtömegükhöz képest viszonylag nagyobb, mint a vörösbegy vagy a kerti rozsdafarkúkorábban kezdenek el énekelni, mint azok amelyeknek szeme ugyanakkora, de testméretük nagyobb.

Belépés Kétéltűek A kétéltűek Amphibia a gerincesek altörzsének egyik osztálya. Tudományos nevük az amfíbiosz ógörög szóból származik, ami kettős életet jelent.

Ennek valószínűleg az a látási kétéltűek jellemzői oka, hogy a kisebb termetű madarak relatív súlyvesztesége az éjszaka folyamán nagyobb, mint a nagyobb testűeké, így korábban kell kezdeniük a napot.

Az éjszakai madarak szeme elsősorban a látás érzékenységét tekintve hatékony, mivel szaruhártyájuk viszonylag nagy a szem hosszához képest. Ezzel szemben a nappali madarak szeme általában a látás élességét tekintve hatékonyabb, mert szaruhártyájuk a szem átmérőjéhez képest kisebb, mint az éjszakai madaraké.

A kihalt fajok esetében a szklerotikus gyűrű és a szemgödör méretének vizsgálatából lehet következtetni az életmódjukra. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, a fosszíliának értelemszerűen meg kell őriznie a térbeli alakját, így például olyan leletekről, mint amilyen az Archaeopteryxnem lehet egyértelműen eldönteni, hogy milyen életmódot folytatott.

A szem anatómiája[ szerkesztés ] A madárszem részei: a látási kétéltűek jellemzői gyűrűíriszszemlencseszaruhártyamuszkuláris védőrétegretinachoroid hártyaínhártyalátógödörfésűszervlátóideg Főbb tulajdonságait tekintve a madarak szeme a látási kétéltűek jellemzői többi gerinces szemére hasonlít. Külső rétegét elülső részén egy átlátszó anyag, a szaruhártya alkotja, a többi részén pedig a két rétegű ínhártya. Ez egy kemény, fehér színű kollagén rostos réteg, amely körülveszi és védelmezi a szem egész területét.

A szemlencse két részre osztja a szem belsejét: az első és a hátsó kamrákra.

a látási kétéltűek jellemzői a nem műtéti látás helyreállításának módszeréről

Az első kamrában egy vízszerű folyadék, az úgynevezett csarnokvíz található, míg a hátsó kamrában egy üvegtestnek nevezett, zselészerű anyag van. A lencse egy átlátszó, domború test, mely egy keményebb külső réteggel és egy lágyabb belső réteggel rendelkezik.

Tartalomjegyzék

Feladata, hogy a fényt a retinára fókuszálja. Alakját a sugártestnek köszönhetően képes megváltoztatni. Emellett néhány madárfajnak van egy második, Crampton-izomnak nevezett képlete, mely megváltoztathatja a szaruhártya alakját, így nagyobb mértékű alkalmazkodást tesz lehetővé, mint amire az emlősök szeme képes.

Az írisz vagy szivárványhártya egy színes, izomzattal működtethető hártya, mely szabályozza a szembe bejutó fény mennyiségét. Középpontjában egy kör alakú terület található, a pupilla amelyen keresztül a fény bejut a szembe. Sok kolibrifajnak két látógödre vagy foveája van A retina egy sima, ívelt, többrétegű szerkezetet képezve tartalmazza a fényérzékeny csapok és pálcikák sokaságát, a hozzájuk tartozó idegsejtekkel és véredényekkel együtt.

Többek között a fotoreceptorok sűrűsége határozza meg a látás maximális élességét. Az ember szemében körülbelül receptor van négyzetmilliméterenként, míg egy házi verébnekegy egerészölyvnek pedig 1 is lehet belőlük. A fotoreceptorok nem mindegyike csatlakozik külön-külön a látóideghez, az idegdúcok receptorokhoz viszonyított aránya fontos a látás felbontásának minőségében.

Ez az arány nagyon magas a madarak között, a fehér billegetőnek a látási kétéltűek jellemzői dúcsejtje jut fotoreceptorra.

A pálcikák sokkal érzékenyebbek a fényre, de színekről nem adnak információt, ellentétben a kevésbé a látási kétéltűek jellemzői csapokkal.

norbekov könyv jövőkép letöltése

A többi gerinceshez hasonlóan kivéve a méhlepényes emlősöket a csapok egy része kettős szerkezetű. A retina közepe felé található a látógödör vagy latinul fovea, ahol a receptorok sűrűsége a legnagyobb.

Ezen a területen a legélesebb a látás. A látóideg egy olyan idegköteg, mely üzeneteket továbbít a szemből az agy bizonyos részeibe, és viszont. Akárcsak az mágnesek a látás kezelésérea madaraknak is van egy kis vakfoltjukez a látóideg és az erek csatlakozási helye a szemhez, amely nem tartalmaz fotoreceptorokat.

  • Kamionos gyenge látással
  • Felépítésük, jellemzőik[ szerkesztés ] A kétéltűek osztályába olyan négylábú gerincesek tartoznak, melyek koponyája két nyakszirti bütyökkel condylus occipitalis mozgathatóan ízesül az első nyakcsigolyához és amelyeknek csak egy keresztcsonti csigolyájuk vertebra sacralis van.

A fésűszerv egy funkcióját tekintve kevéssé ismert, redőzött képlet, amely a retinából nyúlik a szem belsejébe. Erekkel gazdagon átszőtt, valószínűleg a szem anyagcseréjében fontos, védi azt a vakító sugárzásoktól, valamint szerepe lehet a tájékozódásban.

Az érhártya a retina alatt található, artériákkal és vénákkal gazdagon átszőtt réteg. Ezek friss vért szállítanak a retinának és elszállítják a vénás vért.

A megjelenés jellemzői. A kacsa-számláknak enyhén hosszúkás, kerek testük van. Egy széles és lapos farokkal végződik, mint egy hód. Mind a farok, mind a rövid lábak, amelyek a membrán lábujjai közé nyúlnak, segítenek úszni. A szem nagyon kicsi.

A hártya egy melanin nevű pigmentet tartalmaz, ami a szem belsejének sötét színét adja, és megakadályozza a fénysugarak visszaverődését. A fény érzékelése[ szerkesztés ] A négy pigment egy madár pálcikasejtjeiben elősegíti az ibolyántúli színes látást A madárszem receptorainak két fajtája van, a csapok és a pálcikák.

Keresés űrlap

A pálcikákban egy rodopszin nevű vizuális pigmentanyag teszi lehetővé az éjszakai látást, mert kis mennyiségű fényre is érzékeny. A csapok viszont kifejezetten a színek észlelésére specializálódtak, tehát a látási kétéltűek jellemzői a madarakhoz hasonló színérzékelő állatoknak. Sok madár szeme képes felfogni az ultraibolya UV fényeket is, melyek észlelésére a piros, a zöld és a kék színű pigmentek mellett jelenlévő, erre specializálódott csaptípus szolgál.

Ezt a látásformát "tetrakromatikus" látásnak nevezzük. Néhány madár, mint például a galambok szemében egy további pigment is segíti az érzékelést, ezért "pentakromatikus" a látási kétéltűek jellemzői rendelkeznek.

A csapok négy különböző spektrumú fényt felfogó pigmentjei az opszin nevű fehérjéből származnak, amely egy retinal nevű molekulához kapcsolódik. A retinal az A-vitaminhoz hasonló vegyület. Amikor a pigment elnyeli a fényt, megváltozik a szerkezete, aminek hatására megváltozik a csapsejt membránpotenciálja is.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő két renden kívül a kétéltűek közé tartozik a lábatlan kétéltűek Gymnophiona rendje is, amelyek képviselői a trópusi területeken élnek. Farkos kétéltűek Caudata Az ide tartozó gőték és szalamandrák a kétéltűek legkevésbé specializálódott csoportját alkotják. Földünk északi féltekéjén a mérsékelt égöv alatt, valamint a trópusi területeken élnek. A mintegy faj többsége Észak-Amerikában él.

A retina idegsejtjei így ingerületbe jönnek. A retinában egy idegsejthez több fotoreceptor sejt kapcsolódhat, és a látóidegen keresztül továbbítja az információt az agy magasabb látóközpontjaiba. Minél intenzívebb a retinára eső fény, annál több fotont nyelnek el a pigmentek, és annál erősebben ingerlődnek az egyes csapok, ennek következtében erősebbnek látjuk a fényt.

Fordítás[ szerkesztés ] Ez a szócikk részben vagy egészben a Bird vision című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A Wikimédia Commons tartalmaz A madarak látása témájú médiaállományokat. Burton, Robert. Bird Behaviour.

Kétéltűek | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

London: Granada Publishing Beckenham, Kent: Croom Helm Sturkie's Avian Physiology. Academic Press, San Diego ISBN Vision, Brain, and Behavior in Birds: A comparative review. MIT Press ISBN X.