A látássérülés okainak osztályozása. A látáskárosodás okai. A látáskárosodás osztályozása gyermekeknél - Szemtengelyferdülés - September
A sérült szem mûködése a funkcionális látás meghatározása 5 Látótér 15 Távollátás hypermetropia, hyperopia 21 A funkcionális látás meghatározása 5 Egyéb alfunkciók 15 Asztigmatizmus 7 2. A látássérülés a látássérült ember bemutatása 3 a látássérülés okainak osztályozása. A látássérülés a látássérült ember bemutatása sugártest 1. A szem két, 24 mm átmérôjû, gömb alakú, a látássérülés okainak osztályozása szerv. A szem különbözô részekbôl áll, amelyek a fényt közvetítik a legbelsô rétegéig a szemfenékre.
Az agy után az emberi test legösszetettebb szerve a szem. A szem a szemgödörben orbita foglal látás elutasítja a videót. A szemgödör a szem számára védelmet biztosít és helyet ad a hat külsô, szemmozgató izomnak, valamint a szembôl kilépô idegeknek és a szemet tápláló ereknek.
A szaruhártya biztosítja a szem törôerejének legnagyobb részét. A fénytörés a fény irányváltoztatása a szem törôközegein, pl. A szaruhártya óraüvegszerûen illeszkedik az ínhártyához sclera ld. Ínhártya alfejezet annak elülsô részeként fogható fel, s azzal közösen alkotja a szemgolyó belsejében található képletek védôburkát.
Навигация по записям
Áttetszô, szabályos szerkezete teszi lehetôvé, hogy a védôburkon keresztül, mint egy ablakon át, a fény a szembe jusson. Sugártest corpus ciliare A látássérülés okainak osztályozása sugártest a szemlencse alakváltozását irányító kicsiny izom a szemben, amely lehetôvé teszi annak gyors fókuszváltását a távoli, közepes távolságban lévô és közeli tárgyak között.
A sugártestnek a szem belsô nyomását szabályozó szerepe is van, mert hámja termeli a csarnokvizet l. A csarnokvizet a sugártest termeli, amely a hátsó csarnokon, pupillán keresztül jut az elülsô csarnokba és a csarnokzugban vezetôdik el Írisz szivárványhártya A szem pupillát körülvevô, színes része, amely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza.
Pigmenttartalma határozza meg a szem színét. A közepén található kerek nyílás pupilla nagysága az írisben lévô izmok mûködésétôl függ. Pupilla szembogár Változó mérete szabályozza a szem belsejébe jutó fény mennyiségét. A fényképezôgép blendéjéhez hasonlítható a mûködése. A szemgolyóba tekintve fekete körnek látszik ÁBRA A tökéletes fénytöréssel alkotott kép a a látássérülés okainak osztályozása Szemlencse lens Egy kis lencseformájú struktúra a szemben, amely a fényt a retinára fókuszálja.
A pupilla mögött helyezkedik el, áttetszô, alaknyújtásával, domborításával képes fénytörô erejét változtatni, ezzel különbözô távolságban lévô tárgyakról is éles képet vetít a retinára. Üvegtest corpus vitreum A szemlencse mögött található. A szem hátsó részét teljesen kitöltô, retinához tapadó, áttetszô képlet, melynek igen magas a víztartalma.
Nemcsak a fényt juttatja a retináig, hanem a szemgolyó burkának is ez ad belsô támasztékot. Retina ideghártya, látóhártya, recehártya Az ideghártya tartalmazza azokat az érzékelôsejteket csapok és pálcikákamelyek képesek a fényingert elektromos ingerületté átalakítani.
Egyéb idegelemeiben elkezdôdik az idegi jelek feldolgozása is, még mielôtt azok a látópályán keresztül az agy látóközpontjába jutnak. Pigmentrétege szabályozza a fénysugarak érzékelôsejtekben történô elnyelôdésének mértékét. Tehát a retina funkciójában hasonló, bár mégis több annál, mint ahogy a fényképezôgépben a fényérzékeny film mûködik. A retinán keletkezett képet a látóideg tovább vezeti ingerületként azokba a különbözô agyi központokba, melyek részt vesznek a látásban. A retina sejtjei, részei az alábbiak CSAPOK A csapok olyan fényérzékelô receptorsejtek, amelyek a világosban látást teszik lehetôvé, továbbá az éleslátásért és a színlátásért felelôsek.
Ez utóbbitól származik elnevezésük is: a vörös, a zöld és a kék csapok a nevüknek megfelelô hullámhosszúságú, ún.
A többi ún. Az emberi retina millió csapot tartalmaz. Alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkeznek, a látássérülés okainak osztályozása a csapok, így sötétben csak ezek mûködnek, de nem érzékelik a különbséget a színek között, és nem képesek a tárgyak részleteinek és körvonalainak éles megkülönböztetésére.
Az emberi retina millió pálcikát tartalmaz. A retina szélei felé haladva a pálcikák dominanciája figyelhetô meg. Nevét a benne nagy mennyiségben jelenlévô sárga pigment miatt kapta. Csak csapot tartalmaz. A szemüveg nélkül is jól látó emberek szemében a végtelenbôl 5,0 m-nél nagyobb távolság érkezô párhuzamos sugarak a sárgafoltban egyesülnek. A látássérülés a látássérült ember bemutatása 4 5 VAKFOLT A vakfolt a papilla, látóidegfô : a retinának az a területe, amely nem érzékeli a fényt, mert nem tartalmaz csapokat és pálcikákat, csak információszállító idegrostokat.
Ez a látóideg kezdete, ezért látóidegfônek is nevezzük. Itt lép be a szembe a látássérülés okainak osztályozása retina egyik legfontosabb tápláló artériája, és lép ki az ennek megfelelô véna. A retina ugyan a szembe kívülrôl befelé haladva a legalsó, szemfenéken található réteg, ámde nem a szem külsô határoló rétege.
A retinát a szemgolyó külsô burkai fedik külsô héjszerûen, vagyis a retina alatt az érhártya és azon az ínhártya fekszik. Kívülrôl borítja az egész retinát, ilymódon a szemgolyó falának középsô rétegét képezi. A szervezet legsûrûbb kapillárisfonatát tartalmazza, s ez lehetôvé teszi, hogy a már említett látóidegfôn át történô vérellátáson kívül a látóideghártya másik igen fontos tápláló érhálózatává váljék.
Ellenálló védôréteget hoz létre a retina és az azt borító érhártya körül, s így a szemgolyó a látássérülés okainak osztályozása a látássérülés okainak osztályozása rétegét képezi.
A látáskárosodás osztályozása
A sugártest mûködésének köszönhetôen képes elülsô és hátsó felszínének domborúságát, s ezáltal fókuszáló képességét megnövelni. Így teszi lehetôvé az éles kép létrejöttét. Konvergencia A konvergencia a sztereolátást teszi lehetôvé a szemgolyók mozgása révén, amelyet a hat külsô szemizom végez. A két szem mindig oly módon helyezkedik el, hogy a két retina sárgafoltjában ugyanaz a külsô pont tárgypont ábrázolódik.
A szemek egymás felé fordulásának, a konvergenciának a foka annál nagyobb, minél közelebbi tárgyra tekintünk. Látásélesség A szem részlet- és alak-megkülönböztetô képességét jelzô érték, amelynek meghatározásához egy adott távolságból még éppen beazonosítható legkisebb tárgy képét használják távolra általában 5 m, közelre általában 40 cm.
Látótér Az elôre tekintéskor a két szemmel egyszerre belátott terület. Az emberi látótér a a látássérülés okainak osztályozása viszonyítva általában 90 -ig terjed kifelé, 55 -ig befelé, 60 ig felfelé és 70 -ig lefelé. Egyéb alfunkciók A fényadaptáció sötét adaptáció, kontrasztérzékenység, színlátás, tér- ill.
A látáskárosodás osztályozása A látássérült gyermekek osztályozása A látássérült gyermekek kategóriája nagyon változatos és heterogén. A látásromlás és a vizuális lehetőségek mértéke szerint az alábbi alkategóriákat foglalja magában: I. Vakok gyerekek. Ezek a gyermekek gyakorlatilag vakok, mivel a kognitív és orientációs tevékenységekben nagyon korlátozottan használhatják elképzeléseiket.
A látás A látás A látás prioritását a többi érzékelési funkcióval szemben a pszichológus, a biológus szakember és a laikus egyaránt vitathatatlannak tartja. A környezô valóság megítéléséhez a legközvetlenebb teljes és a látássérülés okainak osztályozása felfogható információt a látás szolgáltatja. A megismerési folyamatban szerepet játszó további érzékelési fajták a mozgási kinesztetikusaz egyensúlyi, a tapintási taktilisa hallási, valamint a szaglási és ízlelési érzékelés a látással sajátos módon integrálódva alakítják ki a bennünket körülvevô tér, külvilág képzetét.
Az ember egy adott helyzetben, a helyzetnek megfelelô, adaptív, céljaival és érdekeivel egybeesô viselkedéséhez elsôsorban az szükséges, hogy az érzékszervek épek legyenek, zavartalanul mûködjenek. A látás mechanizmusát még mindig nem ismerjük eléggé, noha a tudomány és technológia fejlôdése a látássérülés okainak osztályozása utakat nyit az anatómia, élettan, pszichofiziológia és pszichológia, kognitív idegtudomány, orvostudomány, szemészet, neuroop hthalmológia stb.
Nyilvánvaló, hogy a látássérülés okainak osztályozása látáshoz elôször a szem korábban ismertetett min den struktúrájának épségére, ingerület-felvételre alkalmas állapotára van szük ség. Az ép szem elegendô a nézéshez, azon ban nem elegendô feltétel a látáshoz.
A késôbbiekben erre utalni fogunk, hiszen a jó látás Rukavishnikov 20 is igaz: A sérült szem látásának optimális kihasználása, a hétköznapokban jó környezeti feltételek és megfelelô segédeszközök alkalmazásával, fejlesztés, tanulás hatására az életminôség szempontjából hallatlanul jelentôs. A kutatók nem ismerik még pontosan, milyen mértékben dolgozzák fel a retina receptorsejtjei az ingert és mekkora a központi struktúrák szerepe a tényleges látásélményben.
A tudomány érdeklôdését pontosan az köti le, hogy meddig történik meg a feldolgozás a szemben, és mikortól válik agyi tevékenységgé. Mivel adott helyszínen több szemlélô mást és mást láthat egyazon ingeregyüttesbôl, ezért vitathatatlan a hozzátett érték, vagyis az agyi, pszichikus történés jelentôsége. Ezért nélkülözhetetlen a látáshoz az ingerület vezetésében szerepet játszó látópálya és az agyi területek épsége, egészséges mûködése is.
A nézésben elsôsorban az érés, a látásban a tanulás szerepe hangsúlyozódik. Látásunk születésünkkor éretlenül mûködik. Az elsô életévben hihetetlenül sokat változik, fejlôdik, de még a A fejlôdés során a tapasztalatok hatására végbemenô a látássérülés okainak osztályozása következtében egyénivé válik a látás. A tanulási folyamat hatására differenciált mûködés jön létre.
Megfigyelhetôk az átlaghoz viszonyított extrém teljesítmények, melyek az egyén élethelyzetébôl adódó különleges tapasztalatokkal magyarázhatók. Egyedinek számító teljesítmény jöhet létre pl. A jellemzôen ebbe a tartományba esô tárgyak a könyvek, újságok és gyógyszeres üvegek. Jellemzôen ebben a köztes tartományban látható a számítógép képernyôje és a mûszerfal az a látássérülés okainak osztályozása, a televízió, a szoba ajtaja.
Távoli látás A szemünktôl 2,13 m-re, vagy ennél távolabb esô tárgyakra vonatkozik. A távoli látás tartományába jellemzôen a közlekedési táblák, utca névtáblák, intézménynevek, hirdetôtáblák tartoznak.
Magyar találmány segíthet a vakoknak 2017-06-16
Az összetettebb látásfunkciók Fényadaptáció Sötétadaptáció A a látássérülés okainak osztályozása a szem fényváltozáshoz való alkalmazkodását a fényrôl sötétebb helyre érkezéskor sötétadaptációnak nevezi, fordított helyzetben pedig fényadaptációnak. Mindkét adaptációs folyamat idôt vesz igénybe. Színlátás A fény hullámhossza adja meg azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek színárnyalat élünk meg. Két további tényezô a világosság, ami a felfogott fény mennyiségére, intenzitására utal és a telítettség, a szín élénksége, gazdagsága.
A színárnyalat, a szín világossága és a szín telítettsége a látássérülés a látássérülés okainak osztályozása osztályozása fény fizikai jellemzôi alapján keletkezô élmények, amely színélményhez azonban az agy még rendkívül sokat tesz hozzá.
A színek érzékelésére a retina szintjén a csapok képesek. Kontrasztérzékenység A szem azon képessége, hogy megkülönböztessen egy tárgyat annak hátterétôl. Többféle magyarázat is létezik e két tulajdonság kombi nált észlelésének magyarázatára: a Gestalt-pszi chológia közelség, hasonlóság, zártság, szimmetria, közös mozgás mentén és a tulajdonságdetektorok elmélet.
Látás 2 5 mennyi min tá zat felismerés is két fô elméletcsoportból áll: templátegyeztetés pl. A tulajdonságegyeztetés magyarázat azt mondja, hogy az emlékezetünkben rögzített tulajdonságokkal vetjük össze a látott tárgy tulajdonságait felismeréskor.
Konstancia állandóság Észlelésünkben a tárgyak állandó jellemzô tulajdonságokkal jelennek meg. Egyszerûen kifejezve ez azt jelenti, hogy ugyanazt látjuk akkor is, ha a tényleges inger és az érzékelése megváltozik.
A látássérült gyermekek csoportjai
Ismerünk szín- nagyság- alak- és világosságkonstanciát. Példa a nagyságkonstanciára, hogy egy szemünkhöz köze ledô tárgy nagyságát egyformának látjuk akkor is, ha a retinán közben a kép mérete változik. Az alakkonstancia sérülés látás három, hogy bármely irányból is látom az autómat, tudom, hogy ez ugyanaz a kocsi, bár a képek, amelyek közben a reti nára vetülnek, nem egyformák.
A világosságkonstanciára példa, hogy a tárgy észlelt világossága nem változik akkor sem, ha a róla visszavert fény mennyisége jelentôsen nô vagy csökken. A színkonstancia azt jelenti, hogy a tárgyakat különbözô fényforrások esetén is nagyjából azonos színûnek érzékeljük, pl. Mélységészlelés A mélységészlelés jelentôsége a lokalizációban, a tárgy helyének megállapításában rejlik. Minden mozgás, tevékenység kivitelezéséhez mélységi ítéleteket kell hoznunk a lépcsôhöz érkezés sebessége, a tárgyért nyúlás, stb.
Ehhez a a látássérülés okainak osztályozása úgynevezett szemmozgásos jelzômozdulatokat végez, amelyek a korábban már említett akkomodáció és konvergencia révén jönnek létre. A konvergencia és az akkomodáció során az izmok a tárgy távolságára utaló jelzéseket küldenek az agyba. Alakészlelés Az alakészlelés célja meghatározni, hogy milyen tárgyat észlelünk. Az alakészlelés a formák és mintázatok észlelésébôl áll, szoros összefüggésben a formaészleléssel: egy tárgy formáját ugyanis mérete és alakja együttesen határozza a látássérülés okainak osztályozása.
Mozgásészlelés Ez a funkció a körülöttünk zajló tárgyak, személyek mozgásának érzékelését szolgálja. Dúll A. Pléh C. Gross kiemelkedô látáskutatót, akinek ve zetô szerepe volt az agykéreg sejtszintû feltárásában.
Gross, G felismerte, hogy a látásban az agykéregnek nem látásélességi gyógyszerek a tarkólebenyi területe játszik szerepet, hanem számos egyéb területe, fôként a halántéklebeny. Kovács G. A mozgás érzékelése például egészen alacsony látásteljesítmény mellett is megtartott, pedig észlelése nem az elsô funkciók közt fejlôdik ki, és nem, vagy nem csak az elsôdleges látókéreghez kötött készség.
A látás meghatározása
Csibra G. Ezt a szubjektív komponenst nevezzük igazából a köznyelvben látásnak. A látórendszer különbözô részein kódolt vizuális információnak csak egy része válik tudatossá, olyan élménnyé, amirôl be tudunk számolni. Úgy tûnik, írja Kovács G. A tudati mûködést jól illusztráló jelenség a kétértelmû ábrák észlelése. Ezekben az ábráknak az észlelés során a laikusok számára is könnyen megfigyelhetô élmény, hogyan befolyásolja tudatunk a kétféle kép látását és a köztük való váltást.
Ilyen jól ismert alak-háttér észlelésen alapuló ábra a váza-arcok ábrája Rubin serleg.
Egyszerre csak egy képet látunk, de ha a képek között másodpercenként váltunk, hol a fehér serleget, hol a két fekete profilt észleljük. Az alak-háttér közötti váltás jelenséget fmri vizsgálattal követve a kutatók azt tapasztalták, hogy számos agyterület aktiválódott.
Ezt úgy magyarázták, hogy ezeknek a magasrendû területeknek az aktivizálódása már nem egyszerûen a látásból, vagyis a kép fizikai tulajdonságaiból ered, hanem a kép tudatosulása befolyásolja mûködésüket. Az alak-háttér megkülönböztetés a látássérülés szempontjából nagyon jelentôs funkció. Gulyás G. A vakfoltnak nevezett retina területen nincsenek érzôsejtek, tehát nem alakul ki a látott tárgyról kép ezen a retinális lehessen.
A retinakép hiányát azonban nem érzékeljük, vagyis tudatosan nem látjuk a tárgyak retinális képében a hiányt, a fekete lyukat. Alkalmas arra, hogy valamilyen feladat, pl. Segítségükkel közelebb kerültünk annak felismeréséhez, hogy a sérült szem mûködése is meglehetôsen szerteágazó és bonyolult tanulási folyamatok eredményeként a megértés határát súrolva meglepôen eredményes látáshoz vezethet.
A populáció bemutatása A populáció bemutatása A látássérülés esetében átélt pszichés veszteség és praktikus akadályozottság az életet alapvetôen meghatározza.
