A merész visszakapta a látását
Az eldobott köntös tanúsága Az egyik legszebb történet az evangéliumokban a hitről a vak Bartimeus története.
- Homérosz görög énekes, Milton angol költő, Ungár Imre zongoraművész világtalan volt.
- Lengyelország – Magyar Katolikus Lexikon
- Közelről nem látom a látásomat
- Démoni látvány
- Jó látásra van szükségem
- Javítja a látást testmozgás nélkül
- Же обнаружить любое отверстие, ведущее в пустыню и раскинувшийся за ней мир.
Ott ül ez a szerencsétlen ember az út szélén. Láthatólag senki se törődik vele, személye kényelmetlen és kellemetlen, csak egy zavaró tényező a Jézus körül tolongó tömegnek. Leginkább azt szeretnék, ha ott se lenne, hisz úgy kiabál és olyan dolgokat mond, amik megbotránkoztatóak és veszélyt jelenthetnek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve.
Account Options
Bartimeus kiabálása rendkívül kínos lehet nekik, mert a vak ember Jézust a messiási címen, Dávid fiának hívja, és így könyörög hozzá. Amíg a hatalmasok ki nem mondják a végső szót, addig minden lehetséges, jobb óvatosnak lenni… Jézus azonban meghallja Bartimeus kiabálást és magához hívatja őt.
Életútja, munkássága[ szerkesztés ] Tanulmányait Kolozsvárt végezte, rövid ideig jogot tanult, majd közigazgatási pályára lépett, segédjegyző Vérmezőn apja mellett, írnok a bánffyhunyadi járásbíróságon, időközben az újságírással is megpróbálkozott Pesten. Az irodalmi élet perifériájára szorítva is "lelkileg benne élt az irodalomban, s figyelte jelenségeit" Schöpflin Aladár. Az értetlen bírálat hatására minden kéziratát megsemmisítette, és eltökélte, hogy felhagy az irodalommal. Itt nősült meg s illeszkedett be a bohém vérmérsékletével szöges ellentétben álló tisztviselői életformába.
Nincs mit tenni, észre kell venni ezt a kellemetlen alakot az útfélen. Ott vannak, de nem hisznek és nem értenek. Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok.
Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcánkon tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők!
Jó példa: minden pincér visszakapta az állását ebben a gyöngyösi étteremben
Honnan is tudhatná ő, hogy Jézus a merész visszakapta a látását a Krisztus-e, vagy csak egy csaló? Ugyan ki világosította fel őt erről?
Bartimeus azonban hitt Jézusnak. Hitte, hogy aki most arra jön, annak gondja van rá, az képes őt meggyógyítani, s ha ez így van, akkor pedig valóban Ő a Messiás, mert ilyen csodát csak a Krisztus tehet!
EZ NEM EGY LÁNY.
Bizony, ha én egy vak koldus lennék, egyetlen köntösömet biztos nem dobnám csak úgy el az út szélén, a tömegben, amely elsodorhat annyira, hogy — vakon - sohasem találom meg újra azt! De Bartimeus eldobta a köntösét, mert bízott, mert hitt Jézusban! Nem emberi véleményekre, okoskodásokra hallgatott, nem lehetett őt elnémítani, hite bátorrá és erőssé tette, ezért nem félt elhagyni egyetlen ruháját, ezért mert hangosan kiabálni, és ezért merte Jézusnak egyenesen és rögtön, minden köntörfalazás nélkül mondani: Mester - kérte a vak - hogy lássak!
Borítófestmény és illusztrációk: Szendrei Tibor szendreiart. Elült a szél, szétrebbentek a viharfelhők, s remény nélküli félelem maradt a nyomukban.
Jézus gyöngéd szeretetét mutatja, hogy megkérdezte a vak koldust: Mit tegyek veled? Hiszen annyi mindent kérhetett volna Bartimeus!
Megélhetést, barátokat, napi ellátást a tanítványoktól, hogy Jézus intézze le, hogy valaki befogadja őt a házába… ki tudja mi mindent kérhet egy vak ember, aki életében már megszokta állapotát? Bartimeus a számára legfontosabbat kérte, és Jézus megadta neki.
Navigációs menü
Bartimeus pedig abban a pillanatban visszakapta a látását Istentől, és Jézus követőjévé vált. Micsoda paradoxon!
A Messiás körül tolongó, ép szemű tömeg vak Jézus Krisztus valóságára, míg egy vak koldus látóbb mindannyiuknál… s vajon nem a merész visszakapta a látását minket is a veszély, hogy bár látóknak gondoljuk magunkat, mégis vakok vagyunk?
