Egy alak látása pontokból, Mik azok az üvegtesti homályok, és mit keresnek a szememben?
Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni.
Keratoconus
Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: egy alak látása pontokból tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni? Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy képe valójában teljesen azonos! Mi alapján döntsön tehát robotunk?
Egy komplex tárgy, melynek felismerése nem okoz gondot senkinek 5. Egy bonyolult szobabelső, mely demonstrálja azokat a problémákat, amelyeket egy tárgyfelismerő rendszernek meg kell oldania Wallis—Bülthoff ábrája nyomán. Az adott tárgykategóriát felismerjük helyzetétől, megvilágításától, színétől, méretétől, illetve távolságától, nézőpontjától függetlenül, részlegesen kitakarva, részekre bontva, valamint a kategória eltérő elemeit szemlélve is Három fontos csoportja van azoknak az érveknek, melyek azt mutatják meg, miért is nehéz probléma a tárgy- vagy alakészlelés.
Egy adott tárgyat csak nagyon ritkán látunk azonos feltételek mellett, vagyis a tárgy retinára vetülő képe sokszor változik, mivel más szögből, irányból, távolságból, méretben, színben, illetve fényviszonyok mellett látjuk. Azt mondjuk tehát, hogy tárgyészlelésünk pozíció- méret- távolság- vagy színinvariáns, vagyis független a fenti tulajdonságoktól.
Egy adott tárgy egy alak látása pontokból egyes tagjait kisebb eltéréseik ellenére is fel tudjuk elismerni, és ugyanúgy kezeljük őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a különbségeket is észrevenni egy adott kategória egyes tagjai között szelektivitás.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Tárgyfelismerésünk ezen két folyamat, a ge- neralizáció és a szelektivitás nyereség-veszteség vagy vám-rév hatásán múlik. A tárgyakat egyszerre több specificitási szinten is egy alak látása pontokból tudjuk ismerni. Hogy melyik felismerési kategorizációs szintet használjuk, az mindig a feladatunktól függ.
Mint látni fogjuk, ezeket a problémákat a tárgylátás egyes modelljei eltérő módon kezelik.

Fejezetünkben azokat a folyamatokat foglaljuk össze, melyek az alakok, egy alak látása pontokból, a két- illetve háromdimenziós tárgyak észlelését teszik lehetővé. A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció A minket körülvevő tárgyak, a környező világ legtöbb dolga jól megkülönböztethető alakú és formájú. Bár nem biztos, hogy mindenki tudatában van ennek, a tárgyakat körvonalaik alapján észleljük.
Az angolban használatos edge szó megfelelői — perem, él — helyett fejezetünkben a kifejezőbb kontúr, illetve körvonal kifejezéseket használjuk. Például szobánk ablakán kitekintve az ablak körvonalai zárt négyszögalakot írnak le, míg a kint látható fák szabálytalan körvonalai jól láthatóak az égbolt háttere előtt.
A tárgylátás egyik alapvető lépése sokak szerint előfeltételehogy az adott tárgyat annak hátterétől, valamint az együtt megjelenő tárgyakat egymástól elkülönítsük. Ezt afolyamatot nevezzük perceptuális szegregációnak, illetve alakzat-háttér szegmentációnak.
A kifejezések egyben arra is utalnak, hogy egy tárgy látása során a tárgy alakja az, ami elkülönül, azaz szegregálódik a hátteret alkotó mintázattól. Vegyük Mi a vizuális gyengeség az 5.
Az ábra mely úgynevezett kétértelmű ábra jól demonstrálja az alakzat-háttér szegregáció fontosabb tulajdonságait. Ezek a következők: Az alakzat a háttér előtt van.
Úszkáló foltok a szemben
A háttér olyan alaktalan anyag, amely az alakzat mögött is folytatódik. A körvonal kontúrami az alakzatot és a hátteret elkülöníti, az alakzathoz tartozik. Az alakzat könnyebben megjegyezhető, és jobban hasonlít egy adott tárgyra, mint a háttér.
Az úgynevezett Rubin-váza. Mi van a képen: két arcprofil vagy egy váza? Nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az Beitz látáskezelés az 5. Próbáljuk úgy látni az ábrát, hogy a fekete felszín az alakzat.
Ilyenkor két arcprofilt látunk, melyek mögött a fehér, differenciálatlan hátteret nem lehet mint vázát érzékelni, mivel az ábra kontúrjai ebben az esetben az arcokhoz tartoznak.
Próbáljuk most a fekete felszínt mint hátteret elképzelni, és vegyük számba az alakzat-háttér szegregáció fenti tulajdonságait. Van néhány további fontos tulajdonsága is a képnek, mely meghatározza azt, hogy mit látunk háttérnek, és mit tárgynak: ezek a méret, a egy alak látása pontokból, az orientáció és az ismertség.

A kontúrokkal határolt kisebb területeket inkább mint alakzatokat érzékeljük, a szimmetrikus területeket úgyszintén. Ha egy terület fő tengelyiránya függőleges vagy vízsz- szintes, akkor megint csak inkább mint alakzatot érzékeljük.
- Honnan tudhatja, hogy érdemes-e aggódnia?
- Viburnum és látás
- Helyreállítható-e a látás asztigmatizmussal
- Az ideghártyának az érhártyával közvetetlenűl összefüggő része a festékes hámréteg
- Mi a neve a látás vitaminjának
- Látás, amikor minden megduplázódik
- Élet a látásműtét után
Nézzük meg, hol és hogyan történik a perceptuális szegregáció. A hatvanas években kezdődött elektrofiziológiai kísérletek paradigmaváltást hoztak a látáskutatásban.
Navigációs menü
Évtizedekig tartó kísérletsorozatokban mára a kutatók leírták az emlősök látórendszerét alkotó egyes kérgi területeket és azok tulajdonságait. Az egyik első és legtöbbet vizsgált agykérgi terület a nyakszirti lebenyen elhelyezkedő primer elsődleges látókéreg Broadman es terület, V1 volt.
Ennek neuronjairól kiderült, hogy eltérő méretű és irányú vizuális ingerekre a legérzékenyebbek.
Kínában nincsenek átnevelőtáborok - állítja a kínai nagykövet
Campbell és munkatársai Campbell-RobsonBla- kemore-Campbell voltak az elsők, akik felvetették, hogy ezek a neuronok fontos szerepet játszhatnak a körvonalak detekciójában és a perceptuális szegregációban. Elméletük szerint a látórendszer olyan neuroncsoportokból áll, melyek legjobban egy adott téri frekvenciasávra érzékenyek, vagyis téri frekvenciaszűrőkként működnek. Amint már a látás alapfolyamatairól szóló fejezetben szó volt róla, a kisebb receptív mezejű neuronok a magasabb, míg a nagyobb receptív mezejű neuronok az alacsonyabb téri frekvenciákra reagálnak a legjobban, így mintegy többszörös, egymástól relatíve független téri frekvenciacsatornákat hoznak létre, és a látott kép Fourier-analízisét végzik el.
- A vizuális hibák kijavításának módszerei
- DR. KLUG NÁNDOR: AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA
- Keratoconus – Wikipédia
A magasabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a finomabb részletek, az alacsonyabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a durvább mintázatok felismerésében játszanak inkább szerepet. Egy alak látása pontokból elmélet legfontosabb bizonyítéka a szelektív adaptációs technikával végzett kísérletekből ered.
Az érzékenységcsökkenés szelektív volt az adott térbeli frekvenciára, ami arra utalt, hogy az egyes térbeli frekvenciákra hangolt neuronok egymástól független csatornákon dolgozzák fel a látott információt.
A V1-et rigid struktúra, szigorú retinotópia jellemzi. Neuronjainak receptív mezeje kicsi 0,5 fokjellemző rájuk, hogy leginkább adott irányú álló vagy mozgó fénycsíkra érzékenyek. Az egyes irányokra érzékeny neuronok csoportokba rendeződve orientációs oszlopokat alkotnak. Ezek között az oszlopok között találhatók azok a fény hullámhosszára érzékeny neuronok, amelyek kortikális kérgi dugókat alkotnak.

A V1-ből két, részben elkülönült információfeldolgozó vizuális pályarendszer indul ki. A V1-et a másodlagos látókéreg V2, Broadman 18 veszi körül.
A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
A V3, majd a V5 Egy alak látása pontokból — mediális temporális egy alak látása pontokból a parietális rendszer tagjai, neuron- jaikat mintázatok mozgása ingerli a legjobban, receptív mezejük igen nagy. A tárgyfelismerésben fontos ventrális rendszer következő tagja a V4, mely a szín- a forma- és a mintázatérzékelésben játszik szerepet.
Neuronjainak receptív mezeje néhánytól néhány tíz fokig terjedő méretű, jellemző ingerei színes felszínek, textúrák, geometriai ábrák. A ventrális rendszer utolsó, tisztán vizuális állomása az inferior temporális kéreg IT ; neuronjainak receptív mezeje sokszor igen nagy méretű akár 70 kettős látás betegség is lehet.
Jellemző ingerei bonyolult háromdimenziós ábrák, tárgyak, emberi vagy állati arcok képe. A főemlősök vizuális rendszerének vázlatos ábrázolása és a tárgylátásban fontos ventrális rendszer jellemző ingerei. Az egyes területek megközelítő helyét az emberi agy jobb féltekéjén jelöltük V1, V2, V4, V5 — elsődleges, másodlagos, negyedleges, illetve ötödleges vizuális látókéreg; MT — mediális temporális kéreg; IT — inferior temporális kéreg A közelmúltban az is kiderült, hogy a Vl-neuronok nem egyszerű szűrőként működnek.
Lamme rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy ugyanarra a texturált felszínre a neuronok válasza nagyobb volt, ha azt alakzatként látták, mint ha háttérként, vagyis a V1 valószínűleg fontos szerepet játszik a körvonalak detek- ciójában és az alakzatok hátterüktől való elkülönítésében is.
Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet Történetileg az első pszichofizikai modell, egy alak látása pontokból a látott kép tárgyakká szerveződését leírta, a Gestalt-elmélet volt.
A Gestalt németül egészet jelent. A koncepciót először ben Wilhelm Wundt írta le, de csak később, a századforduló után, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler munkáinak köszönhetően között formálódott ki teljesen.
A Gestalt-elméletek ma is érvényes módon írják le azokat a fő szabályokat, amelyek alapján a háttértől már elkülönült körvonaldarabok egységes alakzatokká, tárgyakká szerveződnek. Nézzük az alakká, tárggyá formálódás legfontosabb Gestalt-törvényeit!
A szem természetes öregedése
Egyszerűség: minden mintázatot úgy látunk, hogy a lehető legegyszerűbb struktúra szolgál domináns értelmezésként domináns interpretáció. Az ismert olimpiai ötkarikát például tehát valóban mint öt kört észleljük, és nem mint kilenc bonyolult alakzatot 5.
- A szem természetes öregedése
- A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
- Frissítve:
- Létfontosságú ostrovsky látás helyreállítása
- Látás | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
- Az úszkáló foltok kezelése és az üvegtesti homályok | CooperVision
- Látás mínusz 3 mi a látásélesség
Hasonlóság: az egymáshoz hasonló dolgokat egymással csoportosítva mint egységet észleljük. Ezért látjuk az egymástól egyenlő távolságra lévő köröket és kereszteket mint sorokat, és nem mint egy alak látása pontokból 5.
Jófolytatás pregnancia : azokat a körvonalszegmenseket csoportosítjuk körvonalegésszé, melyek görbülete a egy alak látása pontokból változik, más szavakkal: az egyenes vagy a folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok tartoznak össze. Ezért látunk egy kört és egy X-et az 5. Közelség: az egymáshoz közelebbi tárgyakat csoportosítjuk 5.
Tartalomjegyzék
Közös sors: az együtt egy irányban, azonos sebességgel mozgó tárgyakat egységnek látjuk. Ismertség: a dolgok könnyebben alkotnak csoportokat, ha a kialakuló egész ismert, és könnyen értelmezhető. A Gestalt-törvényekbõl néhány: a egy alak látása pontokból, b hasonlóság, c jó folytatás, d közelség Hogyan alakulnak ki ezek a szabályok? Valószínűleg tanulás és tapasztalat útján: az egyedfejlődés alatt a környezettel való interakció során észlelt szabályszerűségek alakítják őket. A szabályszerűségeket azonban a vizuális feldolgozórendszer működési sajátosságai határozzák meg.
Ezekre később visszatérünk. Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában? David Hubel és Thorsten Wiesel tanulmánya óta tudjuk, hogy a V1 neuronjai erős szelektivitást mutatnak egy alak látása pontokból bemutatott vizuális inger vonaldarab irányára erről bővebben már szó volt a látás alapvető folyamatait ismertető 3.
Így például az 5. Ez a tulajdonság további bizonyíték arra, hogy a V1 egy alak látása pontokból játszik a körvonal-szegregációban. Ugyanakkor, mivel a Vl-neuronok többségének receptívmező-mérete kicsi, csak egy maximum néhány vonaldarab kerül egyszerre receptív mezejükbe. Hogyan integrálódik egésszé a sok izolált vonaldarabka?