Higany és hatása a látásra. Mit okozhat a szervezetbe került ólom és higany?


Szervezetünkbe nap mint nap kerülnek nehézfémek: a levegőből, a vízből és az ételeinkből.

A következményei magas vérnyomás, szívinfarktus, neurológiai megbetegedések és egyéb bántalmak lehetnek. Cikkünkből kiderül, milyen tesztek léteznek kimutatásukra, és milyenek eljárások a méregtelenítésre. A magas vérnyomás manapság népbetegségnek számít.

R             Belélegezve nagyon mérgező toxikus. S            Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást. S            Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni. S            Kerülni kell az anyag környezetbe jutását.

Arról azonban kevesen tudnának felvilágosítást adni, vajon szenvednek-e ólom- vagy higanyterhelésben. Ennek a fő oka az, hogy a problémát maguk az orvosok sem ismerik, így számos civilizációs betegség megelőzésének, illetve oki kezelésének lehetősége kihasználatlan marad. Ebben az a paradox, hogy a témáról számos tekintélyes egyetem és kutatóintézet készített már tanulmányt, amelyek a káros nehézfémek hatásait egészen molekuláris szintre lemenve elemzik.

Ezeknek a felismeréseknek az áttétele az orvosi praxisokba azonban elmarad. A krónikus nehézfémterhelés igazolása és terápiája még mindig kivételes esetnek számít, csak kevés orvos foglalkozik vele.

Higanymérgezés

Holott az első hírek az ólomterhelés és a higany és hatása a látásra vérnyomás esetleges összefüggéseiről ból származnak, míg egy ban készült amerikai tanulmány azt bizonyította be, hogy az ólom a magas vérnyomás mellett szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat.

Mit okozhat a szervezetbe került ólom és higany? Minden egyes európai szervezetébe minden áldott nap átlagosan mikrogramm ólom kerül az ivóvízzel, a táplálékkal és a levegővel. Ez az ólom nem választódik ki azonnal, hanem higany és hatása a látásra időn át szaporodhat a szervezetben. A felezési ideje, azaz amennyi idő alatt az atomok fele széthullik, az ólom esetében év. A friss levegőn végzett rendszeres mozgás aktivizálja a vérkeringést és hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez A legtöbb ólom a csontokban halmozódik fel.

A csontátépülés és -leépülés idején, például a változás korában a csontokban évtizedek óta halmozódó ólom viszonylag rövid idő alatt visszakerül a test többi részébe.

higany és hatása a látásra látásmérési módszerek

Ez magas vérnyomáshoz, depresszív hangulatokhoz és további panaszokhoz vezethet. De nemcsak az ólom, hanem a higany is a különleges mérgek közé tartozik.

Egy ből származó tanulmány szerint már viszonylag kis mennyiségű higany is toxikus hatást gyakorol a szervezetre.

Egyes kutatások arra mutatnak rá, hogy a higanyterhelés hozzájárulhat az autizmus, a szklerózis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásához. Érdekesség Minamata-kór -szindróma, -betegség A higanymérgezésről először a Japán déli részén elhelyezkedő Minamata halászfaluból értesülhettünk. A vízbe kerülő higanyvegyületek a halak szervezetében felhalmozódtak kumulálódtak.

Több mint ember leleteinek értékelése után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy már a viszonylag kis higanyterhelés is megnöveli a halálozási esélyt magas vérnyomás, szív- tüdő- és vesebetegség miatt. Hogyan regenerálódtak a beszűkült szívkoszorúerek? Akadt olyan eset, amikor a súlyos szívkoszorúér- szűkület miatt bypass-műtétre váró páciensről egy nehézfémterhelés-terápiával foglalkozó rendelőben kiderítették, hogy súlyos ólom- higany- bárium- nikkel- és rézterhelésben szenved.

Hogyan ismerhető fel a higanymérgezés?

Ezenkívül túl magas homociszteinszintet állapítottak meg nála, amely ellen higany és hatása a látásra folsavat és B-vitaminokat adtak neki. A nehézfémektől való megszabaduláshoz speciális vegyületeket, úgynevezett kelátképzőket kapott, valamint ásványi anyagokat.

A károsult szívizom helyreállítására oxigenizált vérkezelésben és a vér UV-besugárzásban részesült, és hat hónappal később a kontroll azt igazolta, hogy megszűnt a koszorúerek szűkülete. A krónikus terhelés veszélyei Sok ember azt hiszi, hogy ha nincsenek amalgámtömései, akkor a maga részéről mindent megtett azért, hogy elkerülje a higanymérgezést. Ez azonban tévedés, mivel a halakban is nagyon sok higany található.

A legnagyobb veszélyben a gyerekek és a termékeny korú nők forognak. A gyakori halfogyasztás tehát akár növelheti is a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a méhen belüli károsodások veszélyét. Amerikai tudósok ben azt igazolták, hogy a gyakori halfogyasztás Európában megnövekedett higanyterheléshez és emiatt emelkedett szívinfarktus-veszélyhez vezet.

A környezeti mérgek egyre jobban megterhelik a szervezetünket, bár gyakran észre sem vesszük Hiába szabnak meg a hatóságok határértékeket a halak higanytartalmáról, ha nem tudjuk, hogyan hat ekkora mennyiségű higany az ivóvízben lévő ólommal, az oltóanyagokban lévő alumíniummal és a foszfortartalmú műtrágyával kezelt zöldségekben lévő kadmiummal társulva az emberi szervezetben.

Az egészségre még nem káros határértékek meghatározásánál ugyanis jellemzően csak azt az egyetlen mérgező anyagot veszik figyelembe, holott inkább szabály, mint kivétel, hogy valakinek amalgámtömései vannak, ólmozott vizet iszik, higanyos halat és nikkeles csokit eszik, alumíniumos fogpasztával mos fogat és titántartalmú dezodort használ. Mindebből olyan kölcsönhatások és egymást erősítő folyamatok alakulhatnak ki, amelyeknek teljes hatókörét még nem hogyan kezelje kezével a látást. Abból indulhatunk ki, hogy a különféle nehézfémek egyidejű és krónikus bejuttatása a szervezetbe már fennálló betegségeket ronthat vagy lappangó kórokat előhívhat.

ICSC - FENILHIGANY-ACETÁT

Mindennapi életünkben számtalan lehetőségünk van arra, hogy kapcsolatba kerüljünk nehézfémekkel, a legutóbbi hírek szerint még a Kínából származó gyerekjátékokban is előfordulnak.

Fém: élelmiszer-adalékanyagok Számos élelmiszer-adalékanyag tartalmaz potenciálisan toxikus fémeket, ezeket különféle E-számokkal jelölik. A szakemberek véleménye megoszlik arról, mennyire kockázatosak ezek az anyagok. Ha el akarjuk kerülni a fölösleges fémbevitelt, a következő szempontokat tarthatjuk szem előtt. Alumínium Az E jelű alumíniumot drazsék és cukorkák ezüstös színezésére használják. Az E — számok olyan alumíniumkötéseket jelölnek, amelyek a kandírozott, kristályos vagy cukorbevonatú gyümölcsöknél és zöldségeknél használatosak.

Az E savszabályozóként szolgál. Mindezen vegyületekkel főleg az asztmásoknak és allergiásoknak tanácsos vigyázniuk, mert allergiás reakciót válthatnak ki. Manapság riasztóan magas a tengeri halak higanytartalma. A tudósok szerint a rizikócsoportba tartozók inkább ne egyenek belőlük Az Enátrium-alumínium-foszfát mesterséges sütőpor például lisztes higany és hatása a látásra. Ez is okozhat allergiás reakciókat. Az alumínium nátriummal, káliummal és kalciummal alkotott vegyületei édességekben és rágógumiban, konyhasóban osteopathia és látás helyreállítása száraz élelmiszerekben fordulnak elő.

Az E es számú kaolin színezékek alkotóeleme. Ez utóbbiakat nem tartják veszélyesnek, mert ép bélnyálkahártya esetén nem szívódik fel a szervezetben.

Réz Az E klorofillos rézvegyület, amelyben a réz zöld festékanyagként fordul elő likőrökben, rágógumiban, jégkrémben és édességekben.

Higany és hatása a látásra réz is kiválthat allergiás reakciót.

Mikor robban az időzített bomba? | TermészetGyógyász Magazin

Titán Az E jelű titán-dioxid fehér színezőanyag, előfordul például sütemények bevonatában és számos gyógyszerben. Megtalálható a magnéziumban és egyéb ásványianyag- készítményekben, valamint több táplálékkiegészítőben. Ón Az E jelű ón mesterséges antioxidánsként csak konzervekben használható, és ott problémamentesnek számít. A krónikus migrén mögött nehézfémterhelés húzódhat meg. A legújabb tudományos felismerések szerint az Alzheimer-kór kialakulásában a környezeti mérgek és a nehézfémek is szerepet játszanak Egyéb Az E jelű betonit olyan vulkáni kőzet, amely kis mennyiségben arzént és ólmot is tartalmazhat.

Ezek azonban ép bélnyálkahártya esetén nem higany és hatása a látásra fel. Ez utóbbi kijelentéssel gyakran találkozhatunk, ám angol szakemberek már ban kimutatták, hogy a fémtartalmú élelmiszer-adalékanyagok az egész testből felszívódhatnak. A tudósok a bélnyálkahártya bizonyos fehérvérsejtjeiben titán-dioxidot, alumínium-szilikátot és egyéb szervetlen mikrorészecskéket találtak.

Érzékeny betegeknél ezek krónikus gyulladást és csomószerű kinövéseket okozhatnak, úgynevezett granulómákat. Ezért ezeknek a mikrorészecskéknek a további vizsgálatára van szükség. Nanorészecskék - a legújabb probléma Ezek közé tartoznak az úgynevezett nanorészecskék, azok a mesterségesen előállított anyagok, amelyeknek a mérete nanométer vagy kisebb, akár higany és hatása a látásra atom méretéig 0,2 nm.

Állhatnak fémből, mint a titán-oxid vagy a platina, valamint elemi szénből és egyéb anyagokból. A nanorészecskék az orr, a hörgők, a bél nyálkahártyáján és a bőrön át, illetve injekciók formájában juthatnak a szervezetbe.

Belégzést követően például eloszolhatnak az egész légzőrendszerben. Annyira kicsik, hogy áthatolnak a légzőszervek sejtjeinek falán, és bejutnak a vérbe vagy a nyirokkeringésbe, majd onnan tovább a szívbe, a csontvelőbe, a lépbe, a nyirokcsomókba és további érzékeny szervekbe. Ugyanez vonatkozik a bőrön vagy a bél nyálkahártyáján át bejutott nanorészecskékre. Megfigyelték eljutásukat az idegrendszerbe is, sőt, akár az agyba, az orron és a szaglóidegen át.

Nanorészecskék útján átléphető az vér-agy gát, így a gyógyszerek könnyebben célba érnek. De ennek a megoldásnak is vannak veszélyei A kutatók egyfelől azon dolgoznak, hogy nanorészecskékkel tudatosan lépessék át a vér-agy gátat, például azért, higany és hatása a látásra gyógyszert juttassanak el közvetlenül az agyba. Másfelől ugyanez vonatkozik arra is, hogy a test nyitott és védtelen ezeknek az ultrafinom higany és hatása a látásra a toxikus hatásával higany és hatása a látásra.

látás 5 normális kialakult látásmód

Olyan felfogás is van, hogy olyan anyagok, amelyek egyébként ártalmatlanok, mérgezővé válhatnak, ha átalakulnak ultrafinom nanorészecskékké. Megnövekedett felületük miatt ugyanis rendkívül reaktívak biológiailag, ezért nagy potenciált hordoznak magukban gyulladáskeltő és oxidáció-elősegítő tulajdonságként, ami szabad gyökök képződéséhez és a mitokondriumok károsodásához vezethet.

A nanotechnológiának az emberre és a környezetre gyakorolt hatásaival még nem vagyunk teljesen tisztában.

higany és hatása a látásra

Sok tudós éppen ezért széles körű alkalmazásuk előtt kielégítő információkat követel, ami az egészségre vonatkozó kockázatokat illeti. Azt azonban elég nehéz lesz bebizonyítani, mennyiben járul hozzá az ultrafinom titán, platina vagy cink az érelmeszesedés, a leukémia vagy a szklerózis multiplex kialakulásához, a kockázat jó részét tehát a fogyasztónak kell viselnie.

Az ólom és a higany nemcsak magas vérnyomást, hanem súlyos idegrendszeri betegségeket is okozhat, nem állítja meg sem a vér-agy gát, sem a vér-agyfolyadék gát. A nehézfémek szabad gyököket teremtenek, és ennek következtében károsítják az erek falát és az agy vérellátásának önszabályozását.

Gyakori megbetegedések

Ez oda vezethet, higany és hatása a látásra ezek a természetes gátak átjárhatóbbá válnak, és ezért további nehézfémek és idegmérgek jutnak az idegrendszerbe. A higany és hatása a látásra számos területen magas az ólomszennyezettség.

Ugyanez vonatkozik azokra a szárnyasokra, amelyeket ólomtartalmú halliszttel etetnek Alzheimert okoznak-e a nehézfémek?

A nehézfémek nemcsak a migrén kiváltójaként jöhetnek szóba, hanem a mindeddig megmagyarázhatatlan eredetű Alzheimer-kór egyik tényezőjeként is. Szervi szinten a betegség az agyállomány leépülésében jelenik meg, és annyi bizonyos, hogy nem örökletes.

Ezért jönnek szóba nagyon komolyan külső tényezők, mint a betegség előrehaladásáért felelős faktorok. Ezek közé számítanak az idegrendszeri fertőzések, a környezeti mérgek és a nehézfémek.