Hogyan lehet megérteni, ha a látása. Látásproblémák felismerése
Hogyan befolyásolja a lovak látása a lovaglást? És mint minden jó kommunikációnak, ennek is kétirányúnak kell lennie.
Csupa hasznos
A Pegazus januári számában megjelent írásunkban arról az irányról volt szó, amikor mi, lovasok szólunk a lóhoz. A másik út, ami talán még fontosabb, hogy mi is megértsük lovainkat.
Mivel beszélni nem tudnak, mozdulataikat, viselkedésüket kell értelmeznünk. Ez azonban nem könnyű, főleg, ha kizárólag emberi fejjel gondolkodunk. Viszont ha ismerjük ezek okait, sokkal könnyebben megérthetjük sporttársainkat.
Egy régi bölcsesség szerint, ahol a tudás véget ér, ott kezdődik a gorombaság, és ha nem értjük meg lovunk viselkedésének okait, könnyen elönthet bennünket a düh.
Így működik az egészséges szem
Ebben a cikkben szeretném részletesen bemutatni a lovak látásának részleteit és azok lovaglásra, lókiképzésre gyakorolt hatását. Lovaink sok szempontból másképp látják a környező világunkat, mint mi. Ez a különbség a környezet képi megjelenítésében, szemük elhelyezkedésében, annak szerkezetében keresendő, és alapvetően befolyásolja a vizuális ingerekre adott válaszukat.
Melyek is ezek a különbségek? A látótér alakja és nagysága, a színlátás, a fényviszonyok hatása, a mozgás érzékelése és a látás élessége.
A szemek nagyságának és elhelyezkedésének köszönhetően közel °-os szögben látják a környezetüket. Ennek ellenére vannak olyan holt terek, melyeket nem látnak, például közvetlenül a lábak előtti, illetve a testük mögötti területek. Pontosan ezért elsőként mindenkinek azt tanítják meg, hogy hátulról csak figyelmeztetés után szabad a lovat megközelíteni. Hasonlóan fontos, de hogyan lehet megérteni kevésbé közismert tény, hogy a majdnem teljes körlátás ellenére mindössze ennek húsz százalékát látják mindkét szemükkel egyszerre, a maradék nyolcvan százalékot csupán egy-egy szemmel érzékelik.
Ez az, amiért olyan fontos elnyernünk lovunk bizalmát és figyelmét, hogy munka közben arra koncentrálhasson, amit kérünk tőle, és ne kezdjen el bámészkodni, vagy megkísérelni mindkét szemmel látásélesség vizsgáló tábla venni ha a látása érdekes dolgokat. A hatalmas, csupán egy-egy szemmel érzékelt terület lehetővé teszi a lovak számára, hogy egyszerre két szemmel egymástól függetlenül lássák a világot.
Ez a tudomány jelenlegi hogyan lehet megérteni szerint a gyengén fejlett corpus calossum agyi területnek is köszönhető. Ez a terület felelős a két agyfélteke összekapcsolásáért, és ennek fejletlensége miatt a két oldal egymástól függetlenül is működik. Ennek természetesen előnye is van, hiszen így a ló egy időben két irányba is jól lát. Nekünk, embereknek ez kicsit nehezen képzelhető el.
A hátránya viszont, hogy amivel egyszer már megbarátkozott a jobb szemével, egészen idegennek tűnhet, amikor először látja azt a ballal. Vélhetően ez az oka annak a gyakori jelenségnek, amikor kézváltás után lovunk félelmetesnek talál egyes dolgokat annak ellenére is, hogy a másik kézen már nem okozott gondot.
Előrefelé körülbelül hatvanöt százaléknyit látnak két szemmel a lovak, függőleges irányban ez azonban a szemük alakjának köszönhetően ennél sokkal keskenyebb.
A látás fejlődése és a kancsalság
Ennek okán fel kell emelniük a fejüket, ha valami távolabbi dologra fókuszálnak, és lefelé kell hajtani, ha a lábuk elé hogyan lehet megérteni nézni. Részben ezért emelik fel az orrukat, ha növekszik a sebességük, így messzebbre látva lesz idejük alkalmazkodni a környezet gyorsabb változásához. Amikor a ló száron van, azaz az orr vonala függőleges, csupán korlátozott mértékben lát előrefelé, és nem várhatjuk el, hogy ezt nagyobb sebesség mellett is megtartsa.
Nem csoda tehát, ha néha magasan képzett díjlovak fejüket felkapva pánikba esnek a program közepén. Ez részben megmagyarázza azt is, hogy miért engednek könnyebben tarkóba, és engedik le a fejüket a körön való munka során.
A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
Természetesen vannak más tényezők is, melyek befolyásolják a körön való munkát, de a lovak látóterét is érdemes figyelembe venni. Véleményem szerint ne kérjük lovunktól hosszú időn keresztül, hogy függőlegesen tartsa a fejét, fontos neki alkalmanként kis szabadságot adni, hogy felemelhesse a azt, és körülnézhessen. Tény, hogy nem látják olyan pontosan a színeket, mint mi, de színesben látják a világot.
- Leckék a látás helyreállításához
- A szem látásélessége az
- Látás vérszegénység
- A tompalátás (amblyopia) - Szakmai Informáciok - Pirinyó Szemészet - Gyermekszemészet
- Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik - Qubit
- Időskori távollátás (presbiópia, öregszeműség) - STYLE OPTIKA
Már évtizedek óta tudott dolog, hogy az erősen kontrasztos színekkel festett akadályok jelentősen megkönnyítik a háttértől való megkülönböztetésüket. Tehát ha a látása jobb érzékelhetőség érdekében inkább használjunk fehér és kék színeket a piros és zöld helyett. Még olyan sötétben is érzékelnek tárgyakat, ahol mi már csak szuroksötétet látunk. Amit viszont nem tudnak olyan jól, mint az emberek, az a hirtelen változó fényviszonyokhoz való gyors alkalmazkodás.
Ezért pislognak vaksin, amikor felkapcsoljuk a lámpát a sötét istállóban.
Ez magyarázza, miért ódzkodnak a pálya árnyékos részére menni, vagy miért nem mennek fel szikrázó napsütésben a sötét lószállítóba. Ez olyan ismeret, melyet mindig fejben kell tartanunk, ha lovakkal foglalkozunk. Hogy mi belátunk egy sötét helyre, és látjuk, hogy az biztonságos, az még nem jelenti, hogy a lovunk is így látja.
Ha váratlan mozdulatot észlelnek a látótér szélén, ahol viszont az élesség kifejezetten rossz, a lovak első ösztönös cselekedete nem ha a látása, hogy mindkét szemükkel megvizsgálhassák, mi az, és milyen messze van.
Menekülő állat lévén a ló első reakciója jó messzire elszaladni, és csak biztonságos távolságban visszafordulni, megszemlélni, mi is volt látomás negyven után. Észrevette bizonyára már mindenki, hogy a lovak milyen idegesek, ha szeles időben kinti pályán lovagolunk. Mert minden mozog, és ha a látása tudják beazonosítani, mi fenyegető, és mi nem.
Ismét vissza kell rá utalnom, hogy milyen fontos elnyernünk lovunk bizalmát és tiszteletét, és ezalatt nem azt értem, hogy lovunk jobban féljen tőlünk, mint a mozgó dologtól a bokrok között. Pont ellenkezőleg: a lónak bíznia kell ítélőképességünkben, csordavezető szerepünkben, és abban, hogy minden körülmények között megvédjük.
Ha érzi, hogy számunkra nincs ok a félelemre, akkor ő is magabiztosabb lesz. Talán nagy távolságra jobban látnak nálunk, de a közepes és rövid távolság esetén gyengébbek.
Pislogás, sírás és beúszó csillagok
Ez a sáv és a szemek elhelyezkedése eredményezi azt a szűk területet, melyre fókuszálni tud. Az élességgel kapcsolatban szem előtt tartandó másik dolog, hogy a lovak sokkal lassabban tudják tekintetük fókuszát változtatni. Az emberi szem erre majdnem azonnal ha a látása, ha közeli tárgyról távolabbira tekintünk vagy fordítva, a ló viszont ebben sokkal lassabb.
Gondoljunk csak bele, ha mi látunk valamit megmozdulni a szemünk sarkában, képesek vagyunk azonnal ráfókuszálni, és eldönteni, hogy az veszélyes vagy sem.
Hogyan befolyásolja a lovak látása a lovaglást?
A ló egyszerűen nem képes erre. Tehát ezt is érdemes belekalkulálni a kiképzésbe. Szintén létfontosságú figyelembe vennünk, hogyan befolyásolja a ló látását az általunk megkövetelt fej- és nyaktartás. Képzeljük el, menyire lennénk magabiztosak, ha ha a látása bekötné a szemünket, és arra biztatna bennünket, hogy egy akadálypályán fussunk végig.
Troy Griffith cikkét.
