Jövőkép és a modern technológia
View the full image A januárban elfogadott dokumentumban nem szerepelnek konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általános elvek és értékek annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokat alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a ban elfogadott Budapest Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak.
További fejlesztési irányok szempontjairól bővebben a K-Monitor blogján. A dokumentumban az okos város fogalmát így definiálja és értelmezni: Az okos város fogalma nagyon tág, és ahány városban került eddig alkalmazásra, annyi féle értelmezése született.
A magas mésztartalom miatt, a vakolatok magas közötti pH-értékkel rendelkeznek, mely penészgombaölő és antibakteriális hatású.
Az eredeti megközelítés szerint a digitális technológiák alkalmazásával növelhető a városi szolgáltatások hatékonysága és kényelme, illetve csökkenthető az üzemzavarok és balesetek száma. Ez a megközelítés a technológia töretlen fejlődésére, a modernizáció városokban történő megjelenésére épített.
Ehhez képest az okos város fogalma mára kibővült, olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek általánosabban, a városi életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé vált.
A fenntarthatóságból levezetett gyakorlatok azonban nagy részben építenek jövőkép és a modern technológia egyszerűbb, a természeti folyamatokat megértő és tiszteletben tartó, a városüzemeltetést azokkal összhangban kezelő megoldásokra.
Zökkenőmentes és méltányos átmenet az alacsony kibocsátású gazdaságba
Ez a szemlélet egy olyan folyamatot indított be, amely során a városok igyekeznek a hagyományos — akár évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt működő — jól bevált módszereket újra felfedezni, azokat a mai igények szolgálatába állítani.
E két szemlélet együttes alkalmazásával a Smart Budapest jövőkép izgalmas kettősséget mutat.
Az életminőség növeléséhez egyszerre használja eszközként a modernizációt, a digitális technológiát, az automatizációt; ugyanakkor a fenntarthatóság jegyében meghatározó a természetközeli állapothoz való visszatérés is. A jövőkép harmadik eleme a társadalmi szerepvállalás növelése, hiszen egy város akkor tud igazán sikeres lenni, ha természeti és gazdasági lehetőségei mellett emberi erőforrásait is hasznosítja.
Egyrészt, mivel a társadalomban olyan kreatív energia rejlik, amelyet a városfejlesztés során szükséges hasznosítani; másrészt fontos tudatosítani, hogy a városban lakó emberek tudják a legjobban, hogy milyen környezetben szeretnének élni, így a városfejlesztés elveinek és irányainak a lakosok igényeihez is alkalmazkodniuk kell.
Mindezek alapján a társadalom aktivizálásával és bevonásával egyszerre nyerhetünk erőforrást, és érhetjük el, hogy olyan városban éljünk, amelyet az itt lakók otthonuknak éreznek.
Budapest jelentős fejlődési potenciállal bír, és ha a város lehetőségei tudatosan kerülnek kihasználásra, nagyfokú életszínvonal-emelkedés illetve életminőség javulás érhető el a mindennapokban. Az okos Budapest egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára.
Megjelent:
