Életképes típusú világkép. László Ervin: Kozmikus kapcsolatok – A harmadik évezred világképe


Bevezetés A kínai világkép a történeti idők kezdete óta férfiközpontú volt, a ránk maradt különböző jellegű írások túlnyomó többségét férfiak írták férfiaknak, jobbára a szemgyakorlatok a látás erősítésére ügyeiről. Ezért a nők helyzetére, a róluk való felfogásra, a nemek szerepére közvetlenül utaló részekre alig bukkanunk életképes típusú világkép kínai filozófiai szövegekben, s a társadalomban élő nőképet egyéb forrásokból kell rekonstruálnunk.

Tartalomjegyzék

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Kínában a filozófia nem különült el élesen az egyéb tudományágaktól, sőt a mindennapi élettől sem. Nincs még egy kultúra, ahol egy "filozófus" akkora hatással lett volna az emberek életére - a nyomorgó földművestől az Ég fiáig - mint Konfuciusz Kínában. A konfucianizmus szónak tehát legalább két jelentése van: egyrészt jelenti azt a "filozófiai" iskolát, amelyet valószínűleg a Kongzi nevű, félig-meddig legendás személyiség alapított, s amelyet később további mesterek életképes típusú világkép pl.

Menciusz, Életképes típusú világkép, Dong Zhongshu, Zhu Xi - továbbfejlesztettek és alapvetően átalakítottak, másrészt azt a világképet, szemléletmódot, viselkedési mintarendszert, értékrendet, amely a kínai történelem elmúlt két és fél ezer évében hol jobban, hol kevésbé - de sohasem teljesen kizárólagosan - domináns szerepet játszott. A két konfucianizmus természetesen nem választható el egymástól, az életképes típusú világkép meghatározta a társadalmi életképes típusú világkép, a társadalomra pedig - jelentős állami segítséggel - óriási hatást gyakorolt az iskola.

A továbbiakban a konfucianizmus szót tágabb jelentésében használom, ezért dolgozatom elsősorban nem a konfuciánus kánonban szereplő művekre, hanem az egyéb forrásokból megismerhető, konfuciánusnak mondott világképre épül.

A főkapcsoló A központosított energiapolitika bűnei

Meg kell jegyezni, hogy Kínában a nem filozófiai művek zöme is konfuciánus szellemiségű: az írástudás kevesek privilégiuma volt, s mivel elsajátítása a legtöbb esetben a konfuciánus alapműveken keresztül történt, illetve az írástudók elsöprő többségének célja a hivatali karrier volt, amihez a konfuciánus klasszikusok alapos ismeretét számonkérő hivatalnokvizsgán keresztül vezetett az út, azok, akik életképes típusú világkép ránk maradt műveket - történeti, szépirodalmi, politikai munkákat stb.

Jellemző példa erre a történetírás: míg a nyugati történetíró célja ha ezt nem is mindig sikerül megvalósítani az, hogy az eseményekről - sine ira et studio - objektív képet adjon, a kínai historiográfus arra törekszik, hogy a történelmi eseményekből erkölcsi-politikai tanulságot vonjon le - ehhez pedig a mércéje a belénevelt konfucianizmus hiszen a kínai történetíró állami fizetésben részesülő hivatalnok volt.

  • SZOLNOKI ISTVÁN: EMBERTÍPUSOK KÜZDELME A KULTÚRA IRÁNYÍTÁSÁÉRT
  • Lépő Zoltán - Örökség
  • A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével: Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője Mars: a háború istene Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene Uránusz: az ég görög istene Neptunusz: a tengerek római istene A törpebolygók neveinek eredete: Ceres: a növények római istene Pluto: az alvilág életképes típusú világkép istene Haumea: a termékenység hawaii istennője Makemake: a polinéz teremtő isten Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.
  • Világkép - Világfa ismertető oldala

Ezért tehát a tágabb értelemben vett konfucianizmus eszmevilágának nem csak maguk a konfuciánus filozófiai művek, hanem számtalan más jellegű munka is forrásául szolgálhat.

Ez témánk szempontjából azért fontos, mert mint már említettük, a kínai bölcselők nemigen írtak a nők szerepéről; azt, hogy mit gondoltak a kérdésről, egyéb forrásokból derül csak ki.

A termelés, amely az ember létfeltétele, minden korban társadalmiígy az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlít is az állatokhoz. Sokáig nevetségesnek tartották az ember állatvilágból való származását, és még ma is vannak, akik elutasítják ezt. Az ember biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen, és tökéletlenségét érzi is.

A továbbiakban annak próbálok utánajárni, hogy a konfuciánus gondolkodásban milyen női szerepek léteztek, s e szerepeket mi jellemezte II. A konfuciánus világkép A konfuciánus világkép fő és minden mást meghatározó jellemzője a hierarchikus szemlélet - sőt, ez a szemlélet minden más kínai filozófiai iskolát is életképes típusú világkép, még a taoizmust is.

Ne feledjük, hogy az Út és erény könyve [Daode jing] sok része sem más, mint az uralkodónak adott tanács a jó uralkodáshoz. Kínában soha egyetlen gondolkodóban életképes típusú világkép merült fel valamiféle egyenlőségen alapuló társadalom eszméje.

A hierarchikus szemlélet már jóval Konfuciusz előtt is megvolt, s a mester csak kodifikálta, fontosságában megerősítette azt. Úgy tűnik, hogy az a viharos korszak, amelyben a konfucianizmus és a többi filozófiai iskola született, meghatározta ezen iskolák fő célját, sőt a következő évezredek kínai bölcseletének szinte egészét: a gondolkodók alapvető feladatuknak azt tartották, hogy megtalálják a rend zhi biztosításának módját a zűrzavarral luan szemben.

Mi a világkép? Az emberi világkép

A zhi, a rend nem pusztán emberi, hanem szakrális fogalom is: ha rend más szóhasználattal: "jó kormányzás" uralkodik a földön, rend van az egész kozmoszban; ha a földön zűrzavar tör ki, az Ég sem marad érintetlen, katasztrófákkal, rendellenes jelenségekkel figyelmezteti az embert, hogy tegyen rendet az Égalattiban, egyébként elpusztul.

A zhi-luan fogalompár minden kínai gondolatrendszer központi eleme lett, s ez különösen igaz a konfucianizmusra, amely fő céljának a életképes típusú világkép megszüntetését, a rend helyreállítását tartotta - mind társadalmi, mind családi szinten. Emiatt volt szükség a hierarchiára: ha ugyanis a társadalmi ranglétra szilárd, és mindenki teszi a rangjának megfelelő dolgát, akkor a birodalomban rend életképes típusú világkép. A hierarchia a családban is érvényesül: a családfő teljhatalommal rendelkezik, alatta, szigorú rangsorba rendezve az öccsök, feleség ekgyerekek.

Konfuciusz szerint összesen öt alapvető kapcsolat létezik: a fiú és az apa, az alattvaló és az uralkodó, a feleség és a férj, a fiatalabb és az idősebb, valamint a barátok kapcsolata. Mint látható, ebből egyedül a legutolsó alapszik egyenlőségen, a többi négy egyértelműen alá-fölérendeltségi viszony.

Mi a világkép? Az emberi világkép

Mind a családban, mind az ezt nagyban leképező társadalomban mindenkinek megvan a szilárdan meghatározott helye, s ezzel a hellyel bizonyos kötelezettségek és jogok járnak. Ha mindenki teljesíti a helyzetével járó családi-társadalmi feladatait, akkor rend lesz. Ha viszont a kötelességeket valahol elhanyagolják, az nem csupán a társadalom többi tagjára hat hátrányosan, hanem - súlyos esetben - az Ég rendje is felborul.

életképes típusú világkép

A családi-társadalmi kötelesség tehát szakrális kötelesség is: annak teljesítésével az ember nem csak az élet fő célját, a család, illetve a társadalom harmonikus működésének és fennmaradásának biztosítását éri el, hanem a kozmosz összhangját is megvédi.

A fentieket Konfuciusz így fogalmazta meg életképes típusú világkép mondásában: "A fejedelem legyen fejedelem, az alattvaló legyen alattvaló, az apa legyen apa, a fiú legyen fiú. Konfuciusz egyik elmélete, a "nevek kiegyenesítésének" szükségessége szerint a nevek elvesztették eredeti jelentésüket, s bitorlók élnek velük.

21. SZÁZADI MAGYAR HIVATÁS

A "fejedelem" szó például eredetileg magában hordozta a jó uralkodó valamennyi attribútumát, s csak a jó fejedelmet illette meg. Konfuciusz korára azonban a szó kiüresedett, s rossz uralkodókra is használták.

életképes típusú világkép ha a látás mínusz rövidlátás

A gondolat lényege tehát az, hogy a neveket "ki kell egyenesíteni", vagyis a valóságos szerepeket meg kell feleltetni a nevekben rejlő tartalomnak: a fejedelem viselkedjen jó fejedelemként, az alattvaló jó alattvalóként stb.

A nő mint feleség E hosszas bevezetés azért volt szükséges, hogy lássuk, a konfuciánus nő-szerep milyen rendszerbe illeszkedik. A társadalmi kontextus ismerete nélkül ugyanis az ember könnyen megreked annál - a kommunista propaganda által is előszeretettel hangoztatott - közhelynél, miszerint "a régi Kínában elnyomták a nőket".

A mondat ugyan életképes típusú világkép, de ennél valamivel mélyebb megközelítés látszik szükségesnek. Mint láttuk, az ideális konfuciánus társadalomban mindenkinek megvolt a meghatározott helye, az azzal járó jogokkal és kötelességekkel.

A konfuciánus eszmerendszer a fő hangsúlyt a társadalmi pozíciókra, a társadalmi szerepekre helyezte, az egyéniséggel, a személyes értékekkel kevésbé törődött. Valakit nem azért értékeltek pozitívan vagy negatívan, mert jó vagy rossz dolgokat cselekedett; a megítélés alapja mindig az volt, hogy az illető a társadalomban elfoglalt életképes típusú világkép járó funkciót jól ellátta-e.

Jellemző, hogy a több tízezer ránk maradt kínai életrajz zöme gyakorlatilag az adott személy által betöltött pozíciók felsorolásából, s ezekhez életképes típusú világkép rövid értékelésből állt: a konfuciánusokat nem érdekelte "az ember az életképes típusú világkép mögött", csupán azzal törődtek, hogy az embernek a társadalom számára releváns cselekedetei megfeleltek-e a pozíciójához fűzött elvárásoknak.

A lényeg tehát a szerep volt, nem az egyéniség, s ez vonatkozott a nőkre is. A nőknek megszabott szerep a feleség szerepe volt.

életképes típusú világkép

Konfuciusz fent idézett mondásában a nőkről ugyan nem esik szó, de a felsorolás nyilvánvalóan nem kimerítő: a sor folytatódhatna azzal, hogy "a feleség legyen feleség. A konfuciánus férfi életképes típusú világkép fő célja az életben annak biztosítása volt, hogy legyen, aki halála után neki és őseinek bemutatja a rendszeres áldozatokat.

Az a szellem ugyanis, amelynek az élők nem mutatnak be áldozatokat, hontalan és veszélyes kísértetté válik. Ezt viszont minél több fiú utód nemzésével lehetett csak életképes típusú világkép, mivel a fiúgyermekek, -unokák, -dédunokák stb. Nem érhetett nagyobb szerencsétlenség egy férfit annál, mint ha nem született fia, s ezzel a család magvaszakadttá vált.

Ez a szemlélet aztán teljességgel meghatározta a nő szerepét a társadalomban és a családban: férjhez kellett mennie, és fiúgyerekeket kellett szülnie.

Ha ezt megtette, fő kötelességét teljesítette. Emellett természetesen a feleségi szerep - mint minden más pozíció a kínai társadalomban - számtalan egyéb más kötelességgel is járt.

  • Hogyan lehet javítani a látást 3 dioptriával
  • Bolygó – Wikipédia

Mint életképes típusú világkép, a feleség-férj kapcsolat egyike volt a konfuciuszi "öt viszonynak", s mint azok többsége, ez is alá-fölérendeltségi viszonyt jelentett. A feleség alá volt rendelve férjének, s a fiúszülés mellett teljes engedelmességgel, valamint különféle szolgálatokkal tartozott neki.

Főoldal » Kultúrtörténet » A mechanikus világszemlélet halála A mechanikus világszemlélet halála Mikor zárták be az athéni filozófiai akadémiát? Érdekes módon szinte évre pontosan akkor — ben —, amikor Nursiai Benedek cc. Majd másfélezer esztendő múltán Monte Cassino kolostorát ban katonai erődítménnyé alakították át, s szinte az utolsó tégláig szétlőtték. Nagy korszakváltások határai ezek az évfordulók, mintha életképes típusú világkép világnézeti rendszerek változásának volnának tanúi az esztendők… Paradigmák jönnek, paradigmák mennek Történelmi távlatból pillanatnak tűnik a második világháború óta eltelt néhány évtized, s mára a rombolásban sokkal előrébb járunk, mint hatvan éve: az első öbölháborúban az amerikaiak néhány hét alatt több bombát dobtak le, mint Vietnamban évek alatt… De vajon csak ennyi változott volna?

Jellemző volt, hogy házasságától életképes típusú világkép az asszony többé nem a maga, hanem a férje családjába tartozott: férje szüleinek tartozott engedelmességgel - még férje halála után is - férje őseinek kellett áldozatokat bemutatnia, férje szüleit hosszabb ideig kellett gyászolnia, mint a sajátjait stb. Már maga a házasságkötés is teljesen független volt a menyasszony akaratától de a vőlegényétől is : a két fiatal családja, családfője által kötött szerződésen alapult, mint sok más hagyományos kultúrában.

Idáig egyedül jött, befelé fordított szemekkel a teória szürke köntösében, az úton, ahol hátratekintve csak a gondolkozók magános, határkövekké merevült szobrai állanak. De itt, a választó határvonalon túl élő emberek, a kor beállítottságából születő új típus ezrei fogadják s logikai értéke tán leválik róla, belső igazságtartalma elhomályosul talán, életképes típusú világkép történelmi potenciája megnő és felszívódik a valóság élő szervezeteibe: ez a sorsszerűséget magában hordó, nagy és új gondolatkomplexumok vallások, kultuszok, társadalmat átformáló felfedezéscsoportozatok stb. Ha a cél és felölelt létkategóriák rétegrajzán meghúzzuk az újkori filozófia fejlődésvonalát napjainkig, úgy ez a grafikón különös elgörbülést mutat. Elgörbülést, távolodást a természettől és a számok világától az embert közvetlen közelségből érintő problémák, az ember változatosságokkal teli világa felé: ami életképes típusú világkép felölelt létkategóriákat illeti; és jövőkutatáshoz, fejlődésbeli célokhoz kanyarodott ez a vonal - el az empirikus úton böngésző törvényszerűségek, ismeretelméleti szembeállások gyüjtésétől: ami a filozófia célját illeti.