Állandó féltékenység és gyanakvás. A pszichológus véleménye
Szilágyi Kinga Felhívom, hogy hol jár. Elolvassa az üzeneteit, megtiltja, hogy bizonyos emberekkel találkozzon, sőt még régi barátai is tiltólistára kerülnek. A kapcsolatokban megjelenő tettlegesség leggyakoribb oka a féltékenység. Mégis mi ez a zöldszemű szörny, az evolúciós folyamatok adaptív intuíciói vagy lelki zavar? Mikor járhat hasznos és mikor pusztító következményekkel a féltékenység? Mikortól tekinthetjük betegesnek? Cikkünkből kiderül.
Fordította: Kardos László Féltékenység és féltékenység között nagy lehet a különbség.
A féltékenység
Fontos leszögezni, hogy maga a féltékenység járhat hasznos, illetve pusztító következményekkel is. Például ez az érzés segíthette az ősembert a szorongató fajfenntartási probléma megoldásában, hiszen a féltékeny férfiak nagyobb valószínűséggel maradtak kizárólagosan elkötelezettek saját utódaik iránt, nem fordítottak energiát vetélytársaik gyermekeire.
Olyan ősöktől származunk, akik számára az volt az adaptív, ha több kígyót sejtettek a fűben, mint amennyi létezett, ugyanis tévedéseik lehetséges következménye merőben különböző volt.

Haselton, Állandó féltékenység és gyanakvás és DeKay hibakezelés elmélete azt mondja ki, hogy az evolúciós folyamatokban előnyben részesülnek a kevésbé veszélyes következményekkel járó hibák és tévedések, mert ezáltal is csökken a fatális tévedések esélye.
Mit jelent ez a féltékenység esetében? Két lehetséges tévedést követhetünk el, az egyik, ha hibásan azt feltételezzük, hogy párunk hűtlen, a másik pedig annak az esete, hogy bízunk társunk sírig tartó hűségében, aki viszont más karjaiba veti magát. Evolúciós szempontból a természetes szelekció azokat támogatja, akik a legkisebb figyelmeztető jelre is éberen reagálnak. Paul, Foss és Galloway felmérése arra irányult, hogy mennyire bíznak általában az emberek párjuk hűségében.
Eredményeik szerint a nők 45 százaléka biztos volt abban, hogy párjuk sosem csalta meg őket, 41 százalékuk meg volt győződve társuk hűtlenségéről és 14 százalékuk állandó féltékenység és gyanakvás volt benne.

Ami a férfiakat illeti, 36 százalékuk nem kételkedett partnerük hűségében, 28 százalékuk viszont biztosan állította, hogy megcsalják, míg 36 százalékuk nem tudta eldönteni, hogy párja hűséges-e vagy sem. Mikor beszélhetünk patológiás féltékenységről?
Keresés űrlap
A túlzott féltékenység rendkívül romboló lehet. A paranoiás féltékenység elnevezésére használjuk az Othello-szindróma kifejezést, mely — a állandó féltékenység és gyanakvás idézett — William Shakespeare Othello című művének velencei főhőséről kapta a nevét, aki túlzottan féltékenykedett egyébként hűséges feleségére.
A felmérések szerint közel minden látásélesség 0 6 dioptria alatt és férfi élete során megtapasztalt már legalább egy féltékenységtől túlfűtött helyzetet Buss, A vizsgálatban megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy féltékenységüket időnként nehezen tudták kordában tartani.
Továbbá azok a személyek, akik féltékenynek tartották magukat, azok közül 38 százalék állította azt, hogy féltékenységükben bántalmazni akartak valakit.
Az általános vélekedés szerint nem az a beteges, ha valaki féltékeny, hanem az, ha alaptalanul azt hiszi, hogy a szeretett párja hűtlen hozzá. A kórosan féltékeny személyek minden apró állandó féltékenység és gyanakvás arra következtetnek, hogy párjuk megcsalja őket.
Gyakran előfordulhatnak náluk vizuális és esetenként auditoros hallucinációk, amelyben a féltett társat éppen más személy karjai közt látják.
Miben segíthetünk?
Patológiás esetben a féltékenység annyira elhatalmasodhat az illetőn, hogy akár tettlegességig is fajulhat.
A valóságban a legtöbb, ebben a kórképben szenvedő páciens férfi, és képesek pokollá tenni az általuk szeretett személy életét örökös kételkedésükkel. Wilson és Daly bántalmazott nőkről szóló tanulmányukban a nők, akik közül sokan orvosi segítségre szorultak férjük agressziója miatt, nagy arányban állították, hogy párjuk féltékenységi rohamukban emelt kezet rájuk.
Emellett arról számoltak be, hogy férjük igyekszik távol tartani őket a barátaiktól, minden percükről el kell számolniuk, gyakran ócsárlással kívánja elérni azt, hogy az asszony megtörjön. A házastársak közötti tettlegesség leggyakoribb oka a féltékenység.
Kiváltó okok Erekciós zavarok. A klinikai esetekből az derül ki, hogy az Othello-szindrómás férfiak gyakran impotensek, mely szexuális féltékenységre serkenti őket. Ennek evolúciós magyarázata az állandó féltékenység és gyanakvás, hogy az őskori kontextusban az impotencia a társ elvesztésének veszélyét jelezte.
Kiváltó okok
Többféleképpen magyarázható az összefüggés. Egyrészről az alkohol állandó féltékenység és gyanakvás a gátlásokat, szabadjára engedi az elfojtott indulatokat. Másrészt az alkohol gyanakvást szülhet a semmiből, azáltal, hogy eltorzítja az észlelést. Továbbá az alkoholfüggők feleségeinek egy idő után elegük lehet abból, hogy férjük az aktus ideje alatt is részeg, így a nők inkább elhárítják párjuk közeledését.
Ez azonban a férfiakban gyanakvást kelt, véletlenül sem jut eszükbe az, hogy párjuk azért nem vonzódik már hozzájuk, mert erőteljesen alkohol árad már a bőrükből is. Ehelyett a férj felesége hűtlenségére gyanakszik.
Vonzerő különbségek. Gyakran számos probléma forrása, hogy különböző vonzerővel rendelkező emberek találnak egymásra. Nem feltétlenül igaz az a szóbeszéd, hogy mindig a csúnyácska felek féltékenykednek, a vonzóbbak sosem, hiszen a féltékenységet nem önmagában a külső adottságok váltják ki, hanem egy pár tagjainak vonzereje közti különbség.
A vonzóbb fél kisebb valószínűséggel lesz féltékeny, hiszen tudja, hogy könnyen talál új partnert magának. Ellenben a kevésbé vonzó fél sokkal szerencsésebbnek tartja állandó féltékenység és gyanakvás ebben a párkapcsolatban, amiért ilyen vonzó partnere van, viszont hamarabb is érzi magát veszélyben, emiatt féltékenységi reakciói gyakran erőteljesebbek.

Általában állandó féltékenység és gyanakvás jobban elkötelezett fél kevesebb vonzerővel rendelkezik. A nők nemi vágyának csökkenése. Az esettanulmányokból az derül ki, hogy az Othello-szindrómát számos esetben a feleség csökkent szexuális érdeklődése váltja ki. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy számos eset kiválthatja a nők nemi vágyának csökkenését, például a menopauza.
Sokkoló szülői példa. Növeli a felnőttkori féltékenykedésre való hajlamot, sőt jó eséllyel hiperaktiválja a felnőttkori szexuális féltékenységet, ha valaki serdülőkorában szembesül szülei hűtlenségével. Zárszóként annyit jegyeznénk meg, hogy gyakran a féltékenykedő partnerek fején találják a állandó féltékenység és gyanakvás, az apró jelek észlelése nyomán sejtésük beigazolódik.
Ugyanakkor közel sem mindig ez a helyzet, s előfordul, hogy az illető inkább betegesen féltékeny. Sajnos sokan észre sem veszi, amikor párjuk átlépi azt a bizonyos határt.
Féltékenység - A legmérgezőbb lelki szenvedély nyomában Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró A szakemberek szerint a leggyötrőbb és legmérgezőbb lelki szenvedély a féltékenység, amit Othello-szindrómának is neveznek. A zöldszemű szörnyként is nevezett népbetegségnek egyelőre egyetlen orvos sem tudja receptre felírni a gyógyító ellenszerét. A megoldás első lépésben önmagunk elfogadásában és az önismeretben rejlik.
Ahogy a cikkünkből kiderül, rendkívül összetett a féltékenység témaköre. Sok elmélet szerint, ha a féltékenység mentes a végletektől, nem mániás, akkor a kapcsolat mélységére és elkötelezettségére utalhat.
Féltékenység - A legmérgezőbb lelki szenvedély nyomában
Viszont a patológiás féltékenység rendkívül romboló lehet, mellyel érdemes szakemberhez fordulni. A reális önértékelés, önbecsülés és az önmagunk iránti tisztelet lehet az megoldás kulcsa. Felhasznált irodalom: Buss, D.
Láma Ole Nydahl: Féltékenység és irigység (Az öt fő zavaró tényező 4.)
The dangerous passion: Why jealousy is as necessary as love and sex. Haselton, M. A theory of errors in cross-sex mindreading. Hatfield, E. Equity theory and intimate relationships. In Social exchange in developing relationships, Paul, L. Sexual jealousy in young women and men: Aggressive responsiveness to partner and rival. Aggressive behavior, 19 6 Shrestha, K.
A féltékenység valódi eredete A féltékenység valódi eredete Ősi, alapvető, az emberi léthez kapcsolódó érzelem. Mire felnövünk, már jól ismerjük a jelenséget saját érzéseinkből, és a felénk áramló megnyilvánulásokból, filmekből, irodalmi alkotásokból egyaránt. A féltékenység megnyilvánulási módja, mértéke, iránya eltérő lehet személyenként, sőt egy adott ember élete során, egy adott kapcsolaton belül is változhat. A féltékenység lehet egy enyhe fuvallat, - amely megérint, és továbbáll, - és lehet egy mindent megbénító, romboló, - akár gyilkos — indulat.
Sexual jealousy in alcoholics. Acta Psychiatrica Scandinavica, 72 3 állandó féltékenység és gyanakvás, Wilson, M. Male sexual proprietariness and violence against wives. Current Directions in Psychological Science, 5 1 Hátszegi Eszter.