Mi a rövidlátás melyik részén

A szem részei; fénytörése; rövidlátás; távollátás 7 mi a rövidlátás melyik részén olvasás A szem anatómiája A látás érzékszerve a szem, mely a külvilágból származó fényingert veszi fel. A szem specifikus, adekvát ingere az elektromágneses hullámok látható spektruma nm.

Fénytörési hibák

A fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyán a tárgy fordított, kicsinyített és valódi képét hozzák létre. A szem törőközegei szaruhártya, csarnokvíz, lencse üvegtest által az ideghártyára vetített képet az ideghártyában lévő fényérzékelő sejtek fogják fel és a látási ingert az agyba a látóideg, látópálya közvetíti, elektromos impulzusok formájában.

Hirdetés A szem feloldóképessége vonalas ábrát szemlélve 0, 5 szögmásodperc, a szem a fényviszonyok A két szem együttműködése térlátást tesz lehetővé. A szemgolyó alakját a szaruhártya és az ínhártya határozza meg.

A látás plusz mínusz a szemgolyó rostos burkának nevezzük.

Pro Rövidlátás és távollátás

Az ínhártya átlátszatlan, alig rugalmas fehér szövet, elülső felébe óraüvegszerűen illeszkedik a szaruhártya. A rostos burkon belül helyezkedik el a második, az eres réteg.

A szem részei; fénytörése; rövidlátás; távollátás

Ennek részei a szivárványhártya, sugártest és érhártya. A szivárványhártya a lencse előtt helyezkedik el, közepén kerek nyílás található, a szembogár pupilla.

A sugártest a szivárványhártya mögött található, keresztmetszete háromszögletű. Legnagyobb részét a sugárizom alkotja. A sugárnyúlványok termelik a csarnokvizet.

Ugyanis a szem egészen fiatal felnőttkorig folyamatosan növekszik. Az éles látás helye a retina középső részén, a sárga folt területén található.

A sugárizom működése a közelre való alkalmazkodást teszi lehetővé. A kötőhártya három részből áll: a szemgolyót a limbusig borító szemtekei kötőhártyából, a szemhéjak belső felszínét borító szemhéji kötőhártyából és a kettőt összekötő áthajlásból.

Hirdetés A szem fénytörése A szem felépítésében és működésében a fényképezőgéphez hasonlítható. A végtelenből jövő párhuzamos sugarakat az ép szem a retina síkjában egyesíti. Itt kicsinyített, valódi, fordított állású kép keletkezik.

Túl hosszú mi a rövidlátás melyik részén, vagy túl erős törőrendszer miatt a kép a retina síkja előtt keletkezik. Ezt a fénytörési hibát nevezik rövidlátásnak myopia. Túl rövid, kicsi szemteke vagy gyenge törőerő miatt a kép a retina síkja mögé vetülne, ez a távollátás. Alkalmazkodás, öregszeműség A végtelenen belülről, gyakorlatilag 5 méternél közelebbről kiinduló sugarak nem párhuzamosan, hanem szétterülve divergálva érik el a szemet.

Mi a myopia a szem melyik részén

Minél közelebb van a nézett tárgy, fordított, valódi képe annál inkább a retina síkja mögé kerülne. A látószerv ezzel a feladattal úgy birkózik meg, hogy változó mértékben képes közelre alkalmazkodni.

Az emberi szem az alkalmazkodást a lencse domborításával végzi. Ezt a sugártestben lévő sugárizom teszi lehetővé. Közelre nézéskor a sugárizom összehúzódik, a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, és a lencse saját rugalmasságánál fogva igyekszik gömbalakot felvenni: domborúbb lesz, megnő a fénytörő képessége. Az alkalmazkodással mindig együtt jár a pupillák szűkülete.

Oka az, hogy a lencse egyre keményebbé válik, mert a lencserostok öregedése folytán elveszti rugalmasságát és a domborodásra való képességét. Ez az állapot általában 40 éves kor körül jelenik meg, és akkor  válik nyilvánvalóvá, hogy az alkalmazkodási képesség már nem elegendő a kényelmes közeli munkához, mert az olvasnivalót kinyújtott karral, messzebb kell tartani. A hiányzó alkalmazkodási hányad pótlására ilyenkor kell először pozitív törőerejű konvex, gyűjtőlencseszemüveget rendelni.

Miről ismerjük fel?

Az elmondottak hibátlan fénytörésű, emmetrop szemre vonatkoznak. Rövidlátók konkáv, távollátók konvex távoli üvegének értékéhez a megfelelő előjellel hozzáadjuk a szükséges presbyop korrekciót.

Rövidlátás myopia Rövidlátásnál a szem törőereje túl erős a hosszához képest.

Így a távolból érkező sugarak a retina síkja előtt egyesülnek, a retinán keletkező kép életlen, elmosódott lesz. Van törési myopia, ennél a törőerő túlzott, és van tengelymyopia, ennél pedig a szem hossztengelye túl nagy. A törőerő megnövekedést okozhatja az idős korban kezdődő szürkehályognál a lencse vízfelvétele és duzzadása.

Erős rövidlátás esetén az úszkáló homályok mouches volantes kialakulása is gyakoribb. A lézeres szemműtét csökkenti a szaruhártya törőerejét, de nem oldja meg a túl hosszú szemgolyó problémáját.

Hirdetés A rövidlátó szem csupán széttartó sugarakat tud retináján egyesíteni, ilyen sugarak a közeli tárgyakról érkeznek a szembe. A rövidlátás a kisgyermekkor folyamán alakul ki.

Távollátóság (hypermetropia)

Jóindulatú formájánál a fénytörési hiba nem növekszik, a látás mindig jó mi a rövidlátás melyik részén, de csak szemüveggel. A rosszindulatú forma a korral sokat növekszik, a szemgolyó tágulásával párhuzamosan súlyos szemfenéki elváltozások alakulnak ki. A rövidlátó szem alkalmazkodás nélkül is jól lát közelre, mert a távolpontja valahol a közelben van.

Távollátás hypermetropia Távollátásnál a szem törőereje csekély a hosszához képest. Így a távolból érkező párhuzamos sugarak csak a recehártya mögött tudnának képet alkotni, ha azon áthaladhatnának.

A mi a rövidlátás melyik részén csak elmosódott kép keletkezik.

A törési hypermetropiánál normális szemhossz mellett túl lapos a szemhártya vagy a szemlencse, tengelyhypermetropiánál viszont normális törőerő mellett a szem hossztengelye rövid. A távollátó szem csupán az összetartó konvergáló sugarakat tudná nyugalmi helyzetében a retináján egyesíteni.

Mi a rövidlátás?

Ilyen sugárnyaláb a természetben nem fordul elő. Ahol ezek az összetartó sugarak a szem mögött találkoznának, ott van a távollátó szem elképzelt távolpontja. A távolpont méterben kifejezett értéke adja itt is az ametrópia fokát dioptriában.