Milyen látásmódja van a rókáknak

A Szivárvány Róka és a királylány Egy kis előzetes, hogyan készült ez a mese: Amikor a kislányom rajzol valami eszméletlenül jót… és nem is tudja, milyen jó, amit csinált… nem is rókának készült eredetileg ez a forma… királylány ruhát tervezett… de én azonnal láttam, ahogy rám néz a kis róka a papírról! Mondjuk neki az apukájával, hogy ez valami szuper… aztán ráébred abból az ovációból, ami a kész vonalait követi. Fotózzuk, megtapsoljuk. Ezt az esetet láthatjátok itt most. Elképesztően imádom a friss látásmódját.

De vajon gyermek­versek ezek? Vagy fel­nőttek még, ahogyan Kovács András Ferenc írja ajánló­jában? A Milyen madár kétségkívül igényes darabja a hazai gyermekirodalom gazdag termésének.

Deák Botond versei Létezik az a kicsit édeskés közhely, hogy az ember sosem felejti el az elsőt. Nos, Simon Márton Dalok a magasföldszintről című es debütáló kötete volt az első kortárs verseskötet, amelyért besétáltam a könyvesboltba, és saját pénzemből, gon­dolom, a nem kifejezetten busás egyetemi ösztöndíjamból megvettem. De nem csak emiatt emlékezetes ez a kötet. Annak a mindenekelőtt a Teleppel és az Elő­szezonnal fémjelezhető nemzedéknek, amelynek Simon is a tagja, az egyik leg­emblematikusabb kiadványáról van szó — s úgy látom, ez többé-kevésbé szakmai konszenzus is, nem csupán az én magánvéleményem. A ban megjelent Po­laroidokat kezdő kritikusként milyen látásmódja van a rókáknak magam is recenzeáltam — még azelőtt, hogy szé­les tömegeket hódított volna meg insta nt -idézetek vagy tetoválások formájában.

Első tapintásra azon klasszikus mesekönyvekre emlékeztet, amelyek minden gyerek életében meghatározóak, és amelyeket felnőttként újra meg akarunk kaparintani. A keményfedeles, matt kötés, továbbá Nagy Norbert színekben, formákban gazdag illusztrációi azonban önmagukban kevésnek bizonyulnának, ha nem társulna hozzájuk egyfajta, a gyermeki világot művészien körüljáró, magasröptű irodalmi színvonal.

Gyermekirodalmi tanulmányok hangsúlyozzák, hogy a befogadóhoz nem szabad értelmetlen gügyögéssel lealacsonyodni, komolyan kell venni őt, akárhány éves.

De mitől is válik ez a néhány mű szépirodalmivá? Kollár Árpádnak harmadik kötetében sikerült-e ráéreznie a gyermeki hangra?

Versei valóban felnőttek még, ahogy Kovács András Ferenc írja ajánlójában? A könyvet kinyitva az első képes oldal közepén sejtelmes ajtókilincs látható egy hozzákötözött foggal, méghozzá egy sötét erdő előtt.

A foghúzás szemtanúi lehetünk, ami az első traumák egyike az ember életében. A verseknek is tulajdonképpen ez az egyik fő vezérfonala: az egyes megrázkódtatások feldolgozása.

Ilyen küzdelmek a később szövegszerűen is megjelenő foghúzás mellett Mondó a halál Mi lesz a hóvala lelkiismeret Zagyváló vagy a gyermeki kiszolgáltatottság én. A kötet másik fő iránya a világ megismerésének  bemutatása a gyermek szemszögéből.

Kollár Árpád: Milyen madár

E megtapasztalás lírai énje a szövegben olykor kislány alakot ölt, de végig megőrzi sejtelmességét. A borítón és a versek között is többször visszatérő nyúl illusztrációja is ezt az általánosítást támasztja alá: általa a gyermek egy idegen karakterrel azonosulva képes megküzdeni a mindennapi traumákkal, egy számára ismeretlen és végtelen világban.

A rövid versek között gyakran oldalakat kitöltő, lendületes vonalvezetésű rajzok előnye, hogy csupán egy-egy gondolatot nagyítanak fel, vagy az adott vers hangulatához igazodnak, megőrizve ezzel a versek titokzatosságát. Kollár Árpád gyermekversei jól elhelyezhetőek a modern magyar gyermekirodalom ívén. A kötet gazdag képi világa, a szerző távoli képzettársításai révén egyértelmű Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes öröksége, de emellett kiemelhető az a gyermekközpontúság, a gyermeki gondolkodásnak az a tiszteletbe tartása, a gyermeki naivitással milyen látásmódja van a rókáknak azonosulás, ami többek között Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc műveiben dominál, akik költői eszközeikkel a világ érdek nélküli felfedezését állítják a középpontba.

A vers fogalmát számos népszerű kortárs mesekönyvben félreértelmezik, a hazai gyermekkönyvek egy része ragrímek és közhelyek tárháza.

Mivel a kisgyermekek gyakran nem fognak fel minden tartalmi momentumot a versekből, a szakemberek hangsúlyozzák a ritmika fontosságát, de költészet nélküli üresjáratokkal, gügyögéssel a legjobb hangzások is disszonánsak. Kollár Árpád pedig nem is ragaszkodik görcsösen a kötött formákhoz, egy-két ritmikus vers kivételével a gondolatritmus és a ráolvasás jellemző inkább.

1. Történet[ szerkesztés ] Bár a történet az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz.
2. A kis herceg – Wikipédia
3. Segít a sárgarépa a látás javításában
4. A dohányzás károsítja a látást
5. Вот она, в самом кратком и самом поверхностном описании,-- история Галактической Империи.
6. Fényhatású látás
7. Javítja a látási tesztet

A már említett ismétlések, metaforák, megszemélyesítések mellett a gazdag szókincsvilág szintén értékessé teszi az egyes verseket. Ennél a momentumnál külön kiemelendő, hogy a városival szemben a vidéken vagy a szabadban eltöltött élmények kerülnek túlsúlyba.

Ha tavasz, akkor nárcisz, hóvirág, rügyek, ha természet, akkor bodobács, labda, homok, pók, körtefa, seregély, csiga, tehénlepény, ha ember, akkor papucsállatkák, férgek, bacilusok, büdös kabátok teszik ki az asszociációs mezőt.

Másfelől néhány oldalon a lehangoltság a jellemzőbb, ellentétben azzal a trenddel, hogy számos mai gyermekkönyv túlidealizált, hiányzik belőlük a konfliktus és a negatív érzelem.

Kollár valóban nem egyszerűsíti le a világot, hiszen a gyermekeknek szüksége van arra, hogy irodalmi formában megküzdjenek a szomorúsággal. Ezek és a már említett elvontság miatt azonban nem iskolai, óvodai bemutatásra, hanem mindenképpen közös feldolgozásra, szülői felolvasásra ajánlható a kötet egésze.

Bejegyzés navigáció

Kollár mesekönyve összegzi mindazt, ami egy gyermeket az első tíz évben milyen látásmódja van a rókáknak. Ebből a nézőpontból, választékos, szépirodalmi hangon segíti feldolgozni a szomorú és a vidám élményeket, legyen szó felnőtt vagy gyermek befogadóról, így mindenképp kedvencünkké válhat. Kollár Árpád: Milyen látáskezelés Németországban, Csimota, Budapest,

Aki végigolvasva is egyet tud vele érteni, annak meg nincs esze — fogalmazhatnánk meg egy híres államférfi állítólagos szavai után szabadon, milyen benyomást tett ránk az ifjúkonzervatív szerző Századvég Kiadónál megjelent friss írása.