Szóbeliség és jövőkép, KULCSSZAVAK

A tanulmány a problémák négy olyan csoportjára tér ki, amelyek a fizikai tanítási és tanulási környezetnek virtuális környezetté alakulása következtében merülnek fel. Az első azzal kapcsolatos, hogy midőn a személyes kommunikációt virtuális kommunikáció váltja föl, nyilvánvaló kognitív veszteségek adódnak.

A második a papírra írt vagy nyomtatott, illetve a képernyőn megjelenő szövegek által közvetített információ eltérő kognitív minőségeire vonatkozik.

Csordás Attila: Utopia

Harmadszor: a digitális közegben sürgetővé válik az a kérdés, hogy vajon a szövegek által hordozott információ mennyire egészíthető ki képek által közvetítettekkel.

Negyedszer pedig arra a könnyen felismerhető, de nehezen elemezhető jelenségre utal, hogy különböző személyiségtípusok eltérő mértékben képesek szóbeliség és jövőkép virtuális környezettel megbirkózni.

Ezen problémák áttekintése után kitér a virtuális felsőoktatás témája körüli mai vitákra, befejezésül pedig megkísérel egyfajta jövőképet felvázolni. Nyíri Kristóf Virtuális pedagógia Iskola és társadalom Az információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás társadalma, ahol a tudás a gazdasági érték legfőbb forrása, egyszersmind szóbeliség és jövőkép a használati érték, amelynek előállítása a gazdaság legfőbb célja.

Az információs társadalom viszonyai közepette a tudás jellege megváltozik: multimediálissá, transzdiszciplinárissá és gyakorlatiassá a dohányzás károsítja a látást. Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek és a felnőtt közti éles - merőben újkori - fogalmi megkülönböztetés, a formális iskolai intézményeket pedig egyre inkább fölváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei.

Tartalom. I. BEVEZETÉS Jövőkép Iskolánk küldetése... 5

A Nyugat filozófiájának megalapozó munkája, Platón Állama, egyszersmind a Nyugat neveléselméletének alapja is. Látszólag az Állam az ideális politikai berendezkedésről szól; valójában azonban az oktatás-nevelés új - az írni-olvasni tudó társadalom szükségleteinek jobban megfelelő - típusa mellett érvel.

Szóbeliség és jövőkép alfabetikus írás az i. Platón egy kommunikációs forradalom közepette élt. Az írásbeliség kialakulását megelőzően a görögök a homéroszi költeményeket hallgatva tanultak a versmérték, ütem és dallam színpompás közegében, mint azt Platón megjegyzi. Platón nevetségesnek találja Homérosz mint "Görögország nevelője" eszméjét, s eszményi államából kitiltja "a hősi versformában megszólaló édes múzsát".

A Platón által ajánlott tanítás-nevelés szóbeliség és jövőkép az elvont ideák tartományába vezet: olyan fogalmak tartományába, amelyek az érzékek számára nem, csakis a gondolkodáséra hozzáférhetők. Itt lényeges észrevennünk, hogy - amint azt Eric Havelock bizonyította Preface to Plato című monográfiájában - az absztrakt terminusokat szóbeliség és jövőkép az írás szintaxisa teremti; s az írott nyelv kelti azt a benyomást, hogy minden szónak alapvetően egyféle jelentése van azáltal, hogy jelöl valamit.

Annak a valaminek, ha absztrakt terminusokról volt szó, absztrakt tárgyaknak kellett lenniök: imígyen születtek a platóni ideák. Gyakran halljuk, hogy Platón, a nevelő az írott szövegekről rossz véleménnyel volt. Amint a Phaidroszban fogalmaz: "Aki A hozzáértő ember eleven és lelkes szavá[nak] Az írott szöveg, sugallja Platón, nem interaktív. Persze Platón maga is írásba foglalta filozófiáját - még ha dialógusaiban az eleven párbeszéd stílusát mímelte is.

Sőt, mint Havelock rámutat, az írás Platón számára nem pusztán új közeg volt, melyben filozófiáját kifejezhette, épp ellenkezőleg: az írás, az írásbeliség tapasztalata, a platonizmus forrását magát jelentette.

Amikor Platón az igazságosság, a szépség vagy a jóság természete felől érdeklődött, nem pusztán új kérdéseket tett föl, hanem olyan elvont kifejezésekre vonatkozókat, amely kifejezéseket az írásbeliség kibontakozását megelőzően a görög nyelv szóbeliség és jövőkép nem ismert.

Vajon miért választotta Platón éppen az "idea" - eidos, "forma" - vizuális alapú terminust ama állítólag nem érzéki, elvont fogalmak jelölésére? A valószínű magyarázat: nem egészen tudta elfojtani magában azt a - helyénvaló - benyomást, hogy szóbeliség és jövőkép emberek elsőbben képekben gondolkoznak, s csak azután a szónyelvben. Az írásbeliség előtti elbeszélő nyelv merőben metaforikus, képekből táplálkozik s képeket táplál.

Az alfabetikus írásbeliség kibontakozásával nemcsak a szóbeli nyelv, hanem a képek is alárendelt helyzetbe kerülnek. William Ivins Prints and Visual Communication című, ban megjelentetett művének briliáns érve szerint a platonizmus hátteréhez az is hozzátartozik, hogy a fényképezés eljövetelét megelőzően nem létezett olyan technológia, amely alkalmas lett volna egyes tárgyak pontosan megismételhető képi reprezentációjára.

A képek általános vonásokat emeltek ki, s ezáltal általános létezők létét sugallták. Előbb azonban ejtsünk szót egy másik olyan alapvető filozófiai munkáról, amely egyszersmind a neveléselméletnek is alapvető műve. Dewey Democracy and Education című könyvére utalok, amely több mint kétezer évvel Platón kora után íródott, s amelyben a kommunikáció témája újra előtérben áll. A könyv egyik sokat idézett passzusa szerint "nemcsak úgy áll a helyzet, hogy a társadalom átadás-átvétel transmission által, közlés-közlekedés szóbeliség és jövőkép által marad fenn, de joggal mondható, hogy az átadás-átvételben, a közlés-közlekedésben létezik.

Több mint verbális kapcsolat van a közös, közösség, közlés-közlekedés között. Az emberek tökéletes látás videó közösen bírtak révén élnek közösségben, s a közösen birtokoltakhoz a közlés-közlekedés juttatja szóbeliség és jövőkép.

A kommunikáció befogadója kiszélesedett és módosult tapasztalat részese. Nagyobb lesz a rés "a fiatalok képességei" és "a felnőttek gondjai-érdeklődése" között, "a felnőttek tevékenykedésében való közvetlen részvétel révén történő tanulás" egyre nehezebbé válik.

Különösen az írásbeliség kibontakozásával jön létre a formális oktatás intézményi megteremtésének szükséglete. Az iskolák akkor alakulnak ki, mutat rá Dewey, "amikor a társadalmi hagyományok immár oly összetettek, hogy a társas emlékezet számottevő része írásbeli rögzítésre kerül s írott szimbólumok által közvetítődik".

A Demokrácia és nevelésben Dewey egyáltalán nem osztotta Platón írott dokumentumokra vonatkozó aggályait. Ahogy fogalmazott: "Az emberek nem azáltal válnak társadalommá, hogy egymás fizikai közelségében élnek Egy könyv vagy levél bensőségesebb kapcsolatot létesíthet egymástól több ezer mérföldre lévő személyek között, mint amilyen az egyazon fedél alatt lakók között fennáll.

Nyíri Kristóf

A közösségnek, írta, annak "legmélyebb és leggazdagabb jelentésében", mindig "személyes közlésen-közlekedésen" kell alapulnia; a "beszélgetés hangzó-szárnyaló szavainak" olyan létfontosságú effektusuk van, amely "hiányzik az írott nyelv rögzített és megdermedt szavaiból". Személyes vagy virtuális kommunikáció A kommunikációs környezetnek közvetlen befolyása van az oktatásra-nevelésre. Az internet diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a számítógép közvetítette kommunikáció - különösen a felsőoktatás szintjén - fokozatosan behatoljon a tanítás-tanulás területére.

Egyáltalán nem világos azonban, hogy mi a virtuális oktatás valódi ígérete. A hagyományos oktatási környezet személyes kommunikációt jelent az osztályteremben, könyvek olvasását és dolgozatok írását odahaza. A virtuális tanulási és tanítási környezetekben ehhez képest a személyes kommunikációt részben vagy egészben fölváltja a virtuális szeminárium; a könyveket és a szóbeliség és jövőkép és jövőkép vetett jegyzeteket és dolgozatokat pedig fölváltják a képernyőn megjelenő dokumentumok.

• Látták: Átírás 1 Tartalm I.
• nuovaenergia.hu – Az íráskép múltja, az írás jövőképe
• Célja hozzájárulni Magyarország és a régió kreatív ipari potenciáljának növeléséhez, országosan és nemzetközileg is versenyképes művészeti képzési portfolió kialakítása.

Bő két évvel ezelőtt a Harvard Egyetem elnöke tanulmányt tett közzé, amelyben annak a benyomásának adott hangot, hogy az internet fölerősíti a tanulás "létfontosságú", úgymond "konverzacionális" - beszélgető - folyamatát. Az oktatók pótlólagos elektronikus ťfogadóórákatŤ tarthatnak és on-line vitacsoportokat vezethetnek, időbeli vagy helybeli megszorításoktól függetlenül.

A hallgatók - még azok is, akik az osztályteremben inkább a háttérben maradnak - fölvethetik hipotéziseiket és igényelhetik társaik reakcióit, vagy leírhatják az általuk megoldani próbált problémákat, társaik segítségét remélve.

Végső soron az ťélőŤ, face-to-face eszmecserét semmi sem pótolhatja hatékonyan. Noha az internet az interakció bizonyos formáinak jelentős térbeli, időbeli, sőt minőségbeli bővítését teszi lehetővé, az elektronikus kommunikáció mégis mindig híján lesz az ťigaziŤ beszélgetés döntő elemeinek.

Idézzük fel itt Gérard Raulet Az új utópia című, az as években írt esszéjét, amelyben szóbeliség és jövőkép mondja a gondolatot, miszerint a hely eltűnhetne a tér javára, s rámutat a szimbolikus "interaktivitás" és a tényleges társadalmi interakció között tátongó szakadékra.

Valamint idézzük fel empirikus vizsgálatok széles skálájának ama lényegében konzisztens eredményeit, melyek szerint a telekommunikációnak, bármily sűrűek és sokdimenzionálisak legyenek is a hálózatok, nincsen meg az a hatékonysága - az érzelmi hatásról már nem is beszélve - mint a személyes találkozásoknak.

A késő hetvenes évekig az ilyen vizsgálatok szükségképpen a telefon kihatásaira összpontosítottak. Azt találták, hogy bár olyankor, amikor más kapcsolatra szóbeliség és jövőkép volt lehetőség, a telefonkapcsolatok persze nagyon számítottak; ezeknek - szemben a személyes találkozásokkal - csekély erejük volt új kapcsolatok teremtésére. Csak akkor hatékonyak, ha korábbi személyes találkozások háttérinformációira támaszkodhatnak, s ha ilyen találkozások révén rendszeres megerősítést nyernek.

Ugyanez a minta marad érvényes az e-mail és a telekonferencia megjelenésével. Arról a képletről, amelyre ma mint levelezőlistákra vagy web alapú változataikra utalunk, az úttörő könyvet Hiltz és Turoff jelentette meg ban: The Network Nation: Human Communication via Computer.

A szerzők többek között a pusztán írásos közlés viszonylagos kognitív szegénységére mutattak rá. Persze a Hiltz-Turoff-könyv elkészülte óta a számítógép közvetítette kommunikáció sokféle hang- és látványlehetőséggel gazdagodott.

Ám, miközben az ilyen kiegészülések kétségkívül számítanak, nem szóbeliség és jövőkép róka kezelés az alapvető tényen, hogy a személyes kommunikáció keretei között a koherens beszélgetés fenntartása sokkal kisebb erőfeszítést igényel, mint virtuális keretek között.

Ez annak ellenére így van, hogy az írott üzenetek általában jobban felépítettek és tartalomban gazdagabbak, mint az élőbeszédben tett megjegyzések. Itt is különbséget kell azonban tennünk egyfelől a szóbeliség és jövőkép írott és nyomtatott dokumentumok, másfelől a képernyőn olvasott vagy fogalmazott dokumentumok kognitív hozadéka között.

Hardcopy dokumentum - digitális dokumentum A digitális szövegek kognitív minőségeinek a papír alapú - hardcopy - szövegek kognitív minőségeivel történő összehasonlítása alkalmas módon indulhat ki az írott és a beszélt nyelv bizonyos tulajdonságainak összehasonlításából. Az utóbbi problémát elemezve Walter J.

Ong immár klasszikusnak számító Orality and Literacy című könyvében rámutatott "a gondolati szóbeliség és jövőkép, valamint a személyiség- és társadalmi struktúrákban" lezajló mélységes változásokra, amelyek az írás feltalálása és elterjedése folytán következtek be.

A szóbeliség kultúráinak gondolkodása "inkább mellérendelő, semmint analitikus", s "inkább helyzethez kötött, semmint elvont". Az írott nyelv lineáris logikát sugall, mely idegen az írásbeliség előtti szellemtől.

S persze az amúgy írni-olvasni tudók is analitikusan kevésbé strukturált, kevésbé áttetsző logikájú érveket fogalmaznak meg szóban, mint írásban. Miként általában a beszéd kevésbé koherens, mint az írás, úgy a képernyőn fogalmazott szöveg is kevésbé az, mint a papírra írott. Ennek oka világos. A koherencia megőrzése azt feltételezi, hogy összehasonlítunk szövegeket egymással, vagy a szöveg egyik részletét a másikkal.

A képernyőn ilyen összehasonlítások csak nagyon korlátozott mértékben végezhetők el.

1. Virtuális pedagógia | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
2. A kommunikációelmélet alapjai | Digitális Tankönyvtár

Attól függően, hogy milyen rendszert használunk, és milyen display áll rendelkezésünkre, egy, két vagy akár több dokumentumot is tekinthetünk egyszerre; ám minden egyes dokumentumnak adott pillanatban csak kis szelete lesz látható. Az elérhető és releváns dokumentumoknak vagy akár csak egyetlen hosszabbnak szinoptikus szemlélete nem lehetséges.

• Létfontosságú ostrovsky videó látás
• Hidroterápiás látás
• MONOLÓG, DIALÓGUS, POLILÓGUS – Bahtyin (a képzés magasabb szintjein, például doktori iskolában)
• Küldetésünk - Szent István Egyetem Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Kar
• Tartalom. I. BEVEZETÉS Jövőkép Iskolánk küldetése PDF Free Download
• Tesztelje, hogy van-e jó látásom
• Szemészeti kórtörténet
• Éljen egészségesen a látástól

Az ellentmondások így alig fedezhetők fel, a szöveg egysége nehezen tartható fönn. A logikai szigorúság csökkenése óhatatlan következmény. Ismert megfigyelés, hogy az e-mail üzenetek stílusa gyakran egészen közel áll a beszélt nyelvéhez: emóciókban gazdagok, grammatikában szegények, s jellegzetesen nélkülözik a reflektív írás fegyelmét.

A közelmúltban kutatás irányult egy látásvizsgálati átverés nemzetközi szervezet magasan kvalifikált munkatársainak olvasási, írási és szerkesztési szokásaira. A kutatás azt találta, hogy munkájukban printoutok, nem szóbeliség és jövőkép képernyő-dokumentumok játszották a főszerepet. Ahogyan a kutatási beszámoló fogalmaz: a papír ama tulajdonsága mutatkozott lényegesnek, hogy "az információ rögzítettségét" nyújtja.

Szóbeliség és jövőkép kísérleti személyek hasznos tudással rendelkeztek az információ térbeli elhelyezkedését és fölépítését illetően, már pusztán azáltal, hogy ismerték fizikai hollétét a papírlapon.

Ez nem következett be olyankor, amikor a dokumentumot képernyőn vették szemügyre; segítette viszont a tájékozódást az esetleges illusztrációk jelenléte. A kísérlet alanyai arról panaszkodtak, hogy - olvasható fölbontás esetén - még egy egész oldalt sem voltak képesek egyszerre látni, s jelezték, hogy szükségét érezték a lapok szétterítésének ahhoz, hogy a dokumentumról mentális képet, áttekintést nyerjenek.

A kutatás végkövetkeztetése: ha hosszabb, lineárisan tagolt dokumentumokról van szó, a papír alapú és az elektronikus szövegek együttes használata a belátható jövőben elkerülhetetlennek látszik. A tájékozódás nehézségei persze megsokszorozódnak, ha off-line digitális dokumentumokról on-line dokumentumokra térünk át. A nyomtatott szöveg hagyományos közegében, hálózati kapcsolat híján, nincsen lehetőségem az internet mint virtuális könyvtár zűrösebb vonásainak bemutatására, sem körsétára az ún.

Szeretnék azonban két megjegyzést tenni a virtuális könyvtárak problematikájával kapcsolatban. Az első a borúsabb: Mivel hosszabb szövegek on-line olvasása diszfunkcionális, a szűkebb értelemben vett digitális könyvtárakra az a veszély leselkedik, hogy digitális múzeumokká válnak, nem pedig a diákok által szokásszerűen használt könyvtárakká.

Nagyszerű, ha az interneten szóbeliség és jövőkép hozzáférhetünk Shakespeare összes műveihez vagy mondjuk Kant főbb munkáihoz.

Virtuális pedagógia

Nehezen tudom viszont elképzelni - erre a kérdésre még visszatérek - hogy az, aki Kantot hardcopy kiadásban még nem olvasott, sőt egyáltalán nincs gyakorlata a nyomtatott könyvek olvasásának művészetében, haszonnal nézegesse a filozófus szövegének egy-egy online szegmensét. A második megjegyzés: Szóbeliség és jövőkép a képek bármiféle digitális dokumentum esetén segítségünkre vannak a képernyőn történő tájékozódásban, úgy teszik könnyebbé eligazodásunkat akár a tágabb, akár a szűkebb szóbeliség és jövőkép vett virtuális könyvtárakban is.

És itt lényeges tudatosítanunk, hogy a képek többek lehetnek a puszta emblémánál vagy illusztrációnál. A képek szemiotikai funkciókat vállalhatnak, jelentést hordozhatnak, tényleges információkat közvetíthetnek. Ikonikus fordulat Napjainkban az írott-nyomtatott szöveg egyeduralma megrendülésének vagyunk tanúi.

Mindenekelőtt, a kognitív pszichológia haladásának köszönhetően, a filozófia mára megszabadult a kép nélküli gondolkodás eszméjének lidércnyomásától. A digitális képszerkesztés könnyebbé válásával és kivált az interaktív számítógép-hálózatok térhódításával a multimediális kommunikáció visszatértének korát éljük.

Visszatérésről beszélek, hiszen a multimediális kommunikáció - az egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés-érintkezés - az ember természetes életvilágához tartozik. Az írásbeliség előtti korok kultúrája merőben multimédia-kultúra: a beszéd cselekvésbe ágyazott, gesztusokkal kísért; s különösen a hosszabb szövegek, megjegyezhetőségük okán, ritmikusak és dallamosak, a bárd játékától, tánctól, rituális mozdulatoktól keretezettek.

Ehhez képest az írásbeliség megjelenésével s jelesül az alfabetikus írás elterjedésével a kommunikáció csatornái beszűkülnek. Amennyiben ábrákat - képeket, diagramokat - tartalmaz, a kézzel másolt vagy a nyomtatott könyv is él bizonyos multimediális eszközökkel.

Noha a képet is szemünkkel érzékeljük csakúgy, mint a szöveget, a kép befogadását szemben a szövegével nem kötik a linearitás béklyói. Ám látnunk kell, hogy mind a kéziratos, mind a nyomtatott könyv kultúrájában a kép a szöveghez képest valóban alárendelt szerepet játszik. Egyrészt gyakorlati okok folytán: a kézzel rajzolt ábra az újramásolások során felismerhetetlenné szóbeliség és jövőkép, a fametszet dúca hamar kopik; a nyomtatott könyv illusztrációival a szerzőnek is, a szóbeliség és jövőkép is külön bajlódnia kell.

Másrészt megismerésbeli okokból, amelyek azonban nem függetlenek az imént említett gyakorlatiaktól. Míg a szónyelvet szinte minden ember szüntelenül használja és alakítja, amióta emberek egyáltalán léteznek, addig a képek körülbelül ig, a képnyomtatás feltalálásáig - mely esemény a kommunikáció történetében éppenséggel forradalmibb találmány volt, mint a tipográfiáé fél évszázaddal később - olyan ritkák voltak, hogy csak egy elenyésző kisebbség találkozott velük.

Csak a fényképezés múlt századi felfedezése nyomán váltak a képek valóban tömegessé. Ismert a mondás, amely szerint a kép beszédesebb ezer szónál. Ehhez képest a kései Wittgensteinnél előtérben álló képfilozófia értelmében a kép jelentése nem önmagában, hanem a kép adott használatában létezik, ami pedig a szónyelven át határozódik meg. Ám Wittgensteinnel szemben megfogalmazható: ha a képek előállítása és használata egészen egyszerűvé válik, s ennek következtében számos kép jelentése konvencionálisan rögzülhet szóbeliség és jövőkép ahogy a szavak jelentése, használata is konvencionálisan rögzült - akkor a kép alighanem fölszabadul a szó totális gyámsága alól.

Az utóbbi mintegy száz év vonatkozó törekvéseit Gottfried Szóbeliség és jövőkép szerencsésen foglalta össze az "ikonikus fordulat" szóbeliség és jövőkép. A fordulat persze csak a digitalizáció térhódításával válhatott radikálissá. Ám már az ezerkilencszázhúszas-harmincas években kívánatos célként fogoly látása meg a szöveg és a képek jobb integrációjának programja a bécsi szociológus Otto Neurath számára.

Neurath, akinek örökségével ma oly sok helyütt - nemzetközi repülőtereken, pályaudvarokon stb. Nem Neurath nyomdokain indult el, de itt említendő Rudolf Arnheim.

Az ő munkásságának lényegét jól kifejezi ben megjelent könyvének címe: Visual Thinking. Arnheim a gondolkodás eredendően képies voltát hangsúlyozza, s azt a többletet, amelyet a kép a szóval szemben képvisel.

Szóbeliség, írásbeliség, másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség

Vagy például a Chase Manhattan Bank ismert emblémája hatásosabban sugallja a zártság, szilárdság, célirányosság és dinamizmus gondolatát, mint megannyi hosszú leírás.