Visszatérő látomás együtt,

Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel Elter Tamás Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. Alexander Halálközeli élménynek angolul Near-Death Events, NDE a klinikai halál állapotából újjáélesztett személyeknek a szív leállása valamint újjáindítása közti időszakban átélt vizuális és verbális élményeit nevezzük.

Kirбly Istvбn: Az eltйvedt lovas

A halálközeli élményt átélt páciensek gyakran számolnak be arról, hogy a testükön kívül és felülről látták magukat a műtőasztalonForrás: Origo Annak ellenére, hogy a klinikai halál állapotából visszatértek beszámolói túlmutatnak a tudomány jelenlegi ismeretein, az NDE események tudományos módszerekkel is megközelíthetők, azaz nem utasíthatók kizárólag a misztikum, a filozófia, valamint a vallási eszmék tárgykörébe.

Évezredek óta az emberi gondolkodás egyik központi kérdése, hogy létezik-e túlvilági létForrás: Primo P. A halál közeli élményekről szóló első ókori leírások már több ezer évesek, ám az NDE modernkori fogalmát csak ben alkotta meg egy amerikai pszichiáter, Dr. Raymond Moody. Raymond Moody foglalkozott először a modern tudományosság igényével visszatérő látomás együtt halálközeli élményekkelForrás: Pinterest Külön érdekesség, hogy a kómában átélt látomások egymást követő sorrendisége is megegyezett a riportalanyoknál.

Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel - Ecolife Magazin

A sötét alagút, a vakító túlvilági fénnyel a végén Első élményként minden esetben kellemetlen, félelmetes zajhatásról szóltak a beszámolók, amelyet a halál állapotának felismerése, majd boldogság és végtelen nyugalom érzete követett. Negyedik visszatérő élmény a testen kívüliség átélése, amikor a páciens felülről látja magát a műtőasztalon, vagy egy balesetnél például az autó roncsában.

Özönvíz előtt - teljes film

A beszámolókban szinte kivétel nélkül szerepel a sötét alagút, a végén beáramló fényességgelForrás: Origo Az ötödik fázisban is megegyeznek a riportok, ami a páciensek beszámolói szerint egy sötét alagútról illetve csatornáról szól, amelynek végén vakító fényesség látszik, és amelyen átlépve egy csodálatosan ragyogó kertbe érnek, ahol korábban meghalt rokonokkal illetve más szellemi lényekkel találkoznak.

Végtelen nyugalom és boldogság érzetéről szólnak a beszámolókForrás: Origo Hetedik fázisként a megváltozott énérzetről számoltak be a halál közeli élményt átélt személyek, majd az életük panorámafilm szerű lejátszódásáról, amiről nem tudták megállapítani, hogy másodperecek vagy évek alatt pergett-e le, mivel az időérzékelésük teljesen megszűnt.

A mennyország ábrázolása egy barokk templomi freskónForrás: Wikimedia Commons Kilencedik vízióként az elhunyt úgy érzi elért egy határt, amit többen visszatérő látomás együtt élet és halál mezsgyéjeként fogalmaztak meg. A tízedik elvesztette a látását néhány percre az NDE-t átélő páciens úgy érzi, hogy valami ismeretlen és kellemetlen visszatérő látomás visszatérő látomás együtt visszahúzza a testébe.

A sötét alagút, a vakító túlvilági fénnyel a végén

A záró élmény a felébredés, ami a fájdalom visszatérő látomás együtt hideg érzetével jár együtt. Ateisták ugyanúgy átélik, mint a hívők A visszatérő látomás együtt felfogás a halál közeli élmények kutatásában az adatgyűjtést, az agy működésének vizsgálatát, valamint a pszichológiai elméletalkotást tekinti elsődleges eszköznek. A látomásokban megjelenik a teremtővel való találkozás isForrás: Pinterest A másik fontos tapasztalat, hogy a halál közeli élmények ugyanolyan gyakorisággal érintik az ateistákat, mint a hívő vallásos embereket, valamint teljesen függetlenek a kortól, a nemtől, a kulturális beágyazódástól, vagy attól az időszaktól, amelyben az NDE-t átélt személy élt.

A túlvilági lét kérdése már a nagy ősi civilizációkban is megjelentForrás: Wikimedia Commons Dr. Eben Alexander tipikusan a tudományos rációt képviselő, és csak a gyakorlati, empirikus kutatási eredményeket favorizáló agykutató volt egészen ig.

Az emberi lét legnagyobb kérdése: van-e élet a halál után?

A sikeres agysebész, a Harvard neurológusának gondolkodását teljesen megváltoztatta egy ban bekövetkezett súlyos betegségForrás: Dr. Eben Alexander A doktor betegségének nem volt semmilyen előzménye, egyik pillanatról a másikra hirtelen lett rosszul, hát és fejfájásra, valamint influenzaszerű tünetekre panaszkodott.

Az állapota rövid idő alatt válságosra fordult, mentőt kellett hívni hozzá, és kórházba szállították. Amikor a mentő a kórházba érkezett, már nem volt a tudatánál, összefüggéstelenül kiáltozott, a visszatérő látomás együtt pedig úgy rángatózott, mint akit epilepsziás roham ért.

A halálközeli élmények a tudomány határmezsgyéjét jelzikForrás: Origo Az azonnal elvégzett CT-vizsgálat kimutatta, hogy dr.

Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel

Eben Alexandernek bakteriális vagy vírusos eredetű agyhártyagyulladása van. Az Escherichia coli baktérium mikroszkópos képeForrás: Rocky Mountain Laboratories A laboratóriumi vizsgálat eredménye szerint dr. Alexander agykérgét kólibaktérium Escherichia coli támadta meg. A súlyos fertőzés miatt a kórházba kerülése után nem sokkal később kómába esett, amelyből hét napig nem ébredt fel.

Szakemberként volt megmagagyarázhatatlan számára az, amit átélt Amikor magához tért a kómából, a doktor tisztán emlékezett arra a visszatérő látomás együtt világra, ami számára is érthetetlen módon megmaradt az emlékezetében.

Eben Alexandert aligha lehet valamiféle misztikus rajongónak tekinteni, hiszen a nemzetközi hírű neurológus világéletében a tudomány embere volt, aki praktizáló agysebészként az agyműködés szakértőjének számít, és pontosan tisztában van az agykutatás mindenkor aktuális legfrissebb eredményeivel is. Az agykutató tudóst aligha lehet valamiféle miszticizmusra hajlamos rajongónak tekinteniForrás: Pro Medienmagazin Az emlékeiben megőrződött különleges vizuális élmény elsősorban szakemberként volt megmagyarázhatatlan számára, hiszen a kórtörténeti jelentésből világosan kitűnt, hogy az agykérgének működése leállt, ami pedig az emlékezésért és a gondolkodásért felel a visszatérő látomás együtt idegrendszerben.

A központi idegrendszerre ható bizonyos neurotranszmitterek, mint például a szerotonin megnövekedett szintje elviekben magyarázatot adhatnak hallucinációkra, de a fokozott szerotonintermeléshez működő agykéregre van szükség. Alexander ezért azt az opciót is elvetette, hogy esetleg a kezelésére használt gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezhettek a látomásai. Találkozás egy felhők feletti világban Dr.

Nézőpont — Ezek a meglátások aztán megtermékenyítően hatottak, s újabb és újabb felfedezéseket hívtak életre.

Alexander egy három részből álló csodálatos világról emlékezik meg, amelyből az első egy sötét hely volt, alig látható növényi gyökerekre illetve az anyaméh vérereire emlékeztető alakzatokkal. Fogalma sem volt arról, hogy hová került a sötétség helyét a Földigiliszta-nézőpont birodalmaként emlegeti a könyvébende mindent szenvtelenül, éntudat nélkül szemlélt.

Emlékeit és benyomásait "A Mennyország létezik" című könyvében írta megForrás: Spirit-online Később arcok tűntek fel előtte, távoli tompa üvöltéseket hallott, és a biológiai halál szagát érezte ezen az egyre kellemetlenebbé váló helyen. Amit még kiemelt, hogy nem visszatérő látomás együtt meghatározni, vajon mennyi időt tölthetett itt, mivel az időérzéke teljesen megszűnt.

A lézeres műtét látás következményei, Átjárónak nevezett helyszínt csodálatos  kertként írta leForrás: Eggetsberger Info-blog A második helyszínt dr.

Alexander Átjáróként említi meg a könyvében, ami leírása szerint gyönyörűen burjánzó vidék volt patakokkal és vízesésekkel, és a látvány egyáltalán visszatérő látomás együtt visszatérő látomás együtt, hanem nagyon is valóságosnak tűnt.

Úgy tűnt számára, hogy repülForrás: Origo Úgy tűnt számára, hogy repül, eközben pedig egy gyönyörű kék szemű leány követte, akivel hang nélkül, gondolati úton kommunikált, aki azt közölte vele, itt mindenki szereti, és nincs mitől félnie. A doktor leírása szerint ezután egy felhők feletti világba, a könyvében Magként megemlített helyszínre került ahol mindent elárasztott a határtalan boldogság, és valamennyi kérdésére választ kapott.

1. Szemész fórum
2. A távollátás élesen fejlődik
3. Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel Dr.
4. Homályos látás, rövid távú

Forrás: Pinterest Itt találkozott Istennel, akit az élményeit megörökítő legelső jegyzeteiben Omként említett meg. Van, amire nem adható egzakt válasz A modern tudománytörténetben több kísérlet is történt, hogy a természettudományok eredményeit összhangba hozzák a teológia tételeivel. E törekvések egyik neves képviselője volt például Pierre Teilhard de Chardin jezsuita filozófus, őslénytankutató és paleontológus - az ő nevéhez fűződik többek között a pekingi előember felfedezése —, aki az evolúció és a teremtéstörténet összhangba hozásán fáradozott.

Eben Alexander ennek pont a fordítottját képviseli, ő ugyanis minden jelenségre mindig tudományos magyarázatot illetve bizonyítékot keresett, és csak a betegsége alatt átéltek hatására kezdte el azt vallani, hogy egyáltalán nem mindenre, így az visszatérő látomás együtt esetére sem adható tudományos magyarázat.

Eben Alexander szerint az NDE jelenségeket nem lehet a tudomány eszközeivel megmagyarázniForrás: YouTube Saját személyes tapasztalatai alapján kezdte el más szemmel nézni az NDE szakirodalmat, valamint a halálközeli élménnyel kapcsolatos kutatásokat, megdöbbenve egyes tudományos megközelítések illetve magyarázatok felszínességén és megalapozatlanságán.