A látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül, A science fiction története – Wikipédia
Röst nem leszek vérrel fizetni, hússal, csonttal csak itt adózom.
Itthon vagyok, öledbe fekszem. Holt számból búzaszál kizöldül. A természeti szépségekkel kezdem. Móricz is így tette. Barátom elhozta az egykori Pesti Napló-cikk bekeretezett fénymásolatát, csak le kellett akasztania igazgatói szobájának faláról. A Tisza-töltésen poroszkál a kocsi. A folyó árterében gyönyörű füzeserdő.
Az öreg gnóm fák lombja valószínűtlenül színes Külföldi barátaimat a Balatonhoz szoktam vinni, ha a magyar táj szépségeit szeretném megmutatni Nem gondoltam a Tiszára, pedig az ma is regényes és vad partok közt kanyarog, a látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül füzek, karcsú nyírták és egy-egy túlélő égerfa közt.
Ilyennek látta Móricz Zsigmond, ilyennek a honfoglaló magyarok is, akik mindjárt megtelepedtek Kecskén, gondolom. A tiszakécskei tanácsi, szőkén homokos part egy részen strandot létesített. A gyermekeknek külön elkerítettek egy részt, s ezt mint pici jelkepet, jellemzőnek tartom a kécskeiek emberközeli, gyermekkedvelő. Kijelölték, meddig úszhatnak ki a kiismerhetetlen folyó medrében a felnőttek, de mentőcsónakos őrt is felállítottak.
Az anyatermészet megérezte, hogy kecskéi édes gyermekeinek érdemes két kézzel adni kincseiből: nemcsak a Tisza csábítja az üdülőket, ma már nem helybelieket, alföldieket, de fővárosiakat és külföldieket is a Kécskei földből öt helyen bőven buggyan a hatvan fokos gyógyvíz.
És a kerekdombi határban hideg a legjobb könyv a látásról. Ha mégis csodát írok, akkor az kecskéi emberek csodája.
De aki nem a lelki, hanem a valóságos testi szemével akarja látni, milyen lehetett ez a táj a költő korában, az legjobb, ha a Kiskunsági Nemzeti Park védett területeit látogatja végig. Annyi már nem maradt a hajdani homokos, szikes, tavas, tocsogós, semlyékes pusztavidékekből, hogy ezeket a területeket egyetlen nagy összefüggő darabban lehetett volna kihasítani és a látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül nyilvánítani.
- Károli-Biblia - Példabeszédek könyve
- Tibeti recept rövidlátás kezelésére
- Nyomja meg a látáshoz
- Druzhinina látásromlás
- Patricia bragg a látás helyreállításáról
- Romlott látás fürdés után
- Hogyan kell kezelni az igaz rövidlátást
- == DIA Könyv ==
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz is tartozik hat különálló védett folt, de ott maga a maradék szikes pusztaság is kitesz jó négyzetkilométert vagyis majdnem felét Nagy-Budapest területének. A Kiskunság Nemzeti Parkja viszont szigetszerűen szétszórt darabokból áll, s ezek együttvéve is csak mintegy négyzetkilométerre terjednek.
A legnagyobb sziget a bugaci-bócsai homokpuszta, a szomszédos tavakkal, nádasokkal, zsombékosokkal, vízjárta szikes lapályokkal, meg a híres Nagyerdővel, amely az ősborókást is magába foglalja. A feltöretlen füves mezőből magán Bugacon alig több mint hektár maradt meg, de így együttesen ennek a tízszeresére terjed a védett terület, ahol kisebb homoki szántók, szőlők is alig bolygatták még meg az őstermészetet.
Példabeszédek könyve
Hála főleg a buckák hullámzó tengerének, amely nem vonzotta a homokhódítókat, hisz annyit ők is tudtak: ahol a gyalogfenyő — a boróka — kapaszkodott meg gyökereivel a homokban, ott nekik nincs mit keresniük. De ott még kevésbé, ahol az árvalányhaj pihés szálait látták lengeni, a törpe naprózsa virágait sárgállani vagy a báránypirosítóéit kékleni: ezek ugyanis a legsivárabb buckák önkéntes lakói, amelyeket már-már sivatagi növényeknek tekinthetünk, oly kevés vízzel beérik az év legszárazabb hónapjaiban.
A báránypirosítónak egyébként csak a virágja kék, a gyökere piros levet ereszt: ezzel jelölték meg valamikor a kisbárányokat, el ne keveredjenek.
A rosszabbacska homokokon maradtak meg a régi nyár- és nyírligetek is. A buckákat bontogató szél nemegyszer kifújta alóluk a talajt, másokat meg - fiatal fákat - derékig, sudarig eltemetett homokkal, de legtöbbjük ellenállt a megújuló fergetegeknek. Ha kellett, új gyökeret eresztett, ha kellett, új hajtásokat növelt, esetleg félig ledőlve tengődött tovább, akárcsak a tüskés ágaikkal a földet seprő, szélverte borókák, mégsem adta meg magát.
A bugaci-bócsai buckavilágnál is van még soványabb, sivárabb vidék: ezt a Nemzeti Park fülöpházi szigete őrzi a maga háborítatlanságában. Mellette halad el a dunaföldvár-kecskeméti autóút, de az ott száguldó kocsik ha akarnának sem tudnának letérni a látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül aszfaltról: keresztárokkal vannak elsáncolva a bejárók.
- Lehetséges-e visszatérni a látásra
Igaz, ide úgysem volna ajánlatos bemenni, legföljebb terepjáró kocsival, de még azzal is csak nagyon óvatosan, el ne akadjon a csupasz homokban. Az itteni buckákat ugyanis igen gyér gyep borítja, itt-ott még az sem: lábunk színtiszta, meztelen homokban süppedez, amelyet minden szélfuvallat megmozgat s odébbperget. Cipőnk, harisnyánk teli lesz homokkal, ahogy buckatetőről buckatetőre bukdácsolunk, majd szemünket, szánkat is telifújja egy-egy szélroham.
Az elénk táruló látvány viszont mind lenyűgözőbb: bucka bucka hátán, száz és száz hulláma ennek a nyugtalan homoktengernek, amelyet egy kis jóakarattal akár a Szaharába is odaképzelhetnénk, s vele magunkat. Csak azt nem tudom, hogy a süncincor vagy más néven baracsi bogáncs oda, Afrikába is eljutott-e már, a homokot gázoló emberiség bánatára-bosszúságára.
A bölcsességet és erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg. Íme, kiárasztom rátok lelkemet, tudtotokra adom beszédeimet. Ha megfogadod beszédeimet, és parancsaimat magadba zárod; 2 ha füled figyel a bölcsességre, és megértésre hajlik a szíved; 3 igen, ha bölcsességért kiáltasz, és értelemért emeled föl szavad; 4 ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod, 5 akkor megérted az ÚR félelmét, és eljutsz Isten ismeretére.
Ez az amerikai eredetű fűféleség nálunk ugyanis elterjed lassan az egész Homokhátság füves területein, kivált a parlagokon, de a gyéren gyepedző legelőkön is. Fű létére nem kalászt terem, mint a tarack, se nem bugát, mint a vadzab, se nem pihés szállal röpített hegyes magot, mint az árvalányhaj, hanem borsószemnyi magházakat nevel, körül hegyes-kampós kis horgolótűfejekkel, amelyek mindenbe könnyen beleakaszkodnak, de legkönnyebben talán mégis az ember bőrébe.
A közönséges bogáncs meg a közismert koldustetű inkább csak a harisnyánkba, a nadrágunk szárába ragad bele. A süncincor. Tőle hiába védjük a természetet: nyomul előre menthetetlenül, ameddig csak homokot talál. A köznép különben azért nevezi baracsi bogáncsnak, mert a szóbeszéd szerint a Kunszentmiklóstól keletre fekvő Kunbaracsra telepítette be hajdan egy ottani uraság, akiben vérzett a vadászszív, hogy kóbor kutyák hajkurásszák szeretett nyulait.
Gondolta: a borsónyi bogáncs úgy beleragad majd a kutyák talpába, hogy elmegy a kedvük a nyulászástól. Nyilván el is ment. De azt az uraságot azóta is átkozzák a homokiak.
De nem ruhástul ám, hanem ahogy az anyja a világra hozta!
S már ballagtunk is ki az útra, hogy ott a kocsiba szállva, egy jókora vargabetűvel elkerüljünk a buckatenger túlsó oldalára.
Oda, ahol már elülnek a hatalmas homokhullámok, s alattuk a lapályon a sűrű nádassal szegélyezett Kondor-tó kettős tükre villog.
A science fiction története
Ez ma a Felső-Kiskunság legelevenebb tava, amely soha ki nem apad, jöjjön rá bármilyen perzselő, forró nyár. De a Kondor környéke akkor is üdén zöldellt az izzó ég alatt, és csak egy néhány méter iszapos, fekete sáv jelezte a mederszélen, honnan húzódott beljebb a víz.
Csakhogy ő mint helyi ember jól tudta, hogy itt nemrégiben még tömegével tartottak kacsákat. Ne mondja!
Или же она все-таки могла существовать.
Tudja, mi ez? Szétolvadt kacsaszar! A Kondor-tó a fülöpházi védett területhez csatlakozik, két kisebb szikes tóval együtt. A Kolontó és környéke viszont már önálló darabja a Nemzeti Parknak. Vagy mocsár?
A science fiction története – Wikipédia
Ez volt valamikor a Kétvíz köze legkiterjedtebb állóvize, nádasok zúgó rengetegével, de tágas tisztásokkal, villogó víztükrökkel is. Míg a lecsapolással tönkre nem tették tájt. Azóta csak tengődik. Van is benne víz, meg nincs is. Jobban mondva: a Nemzeti Parknak Kolon-tóra van szüksége, nem Kolon-mocsárra, s ezért talán ismét feltöltik vízzel a medret, amennyire csak a környező területek kára nélkül tehetik.
Két közeli természetes tárolónak a vize szolgál a tervek szerint az újraéledő Kolon-tó tartalékául, hogy száraz időszakokban bármikor utánpótlást kaphasson.
Így az itteni védett élővilág sem szűkölködne soha víz híján: sem a vízi és a parti növényzet, sem a vízi és parti madarak, sem a kígyók és más hüllők, sem a békák, csigák, sem az itt élő gazdag rovarvilág, mely korántsem csak szúnyogokból és bögölyökből áll. Hasonló tervek készültek a Szabadszállás, Fülöpszállás környéki szikes tavak egy részére, a Kisrétre, Pipásrétre, Zabszékre, Fehérszékre, Kelemenszékre.
Ezek szerint egyrészt zsilipekkel tartanák vissza bennük tavaszai az összefutó hólevet, másrészt pótolnak is itt-ott a vizet. Így válnának ezek a vizes lapályok is a Nemzeti Park méltóbb részeivé, a hazai fehértavak jellegzetes madárseregletével, köztük székicsérekkel, székililékkel, gulipánokkal, de még kócsagokkal is, mert néhány éve ismét felbukkant és fészket rakott ezen a tájon a kócsag.
Az átvonulók sokaságában meg a selyemgém, a kanalasgém, a vándorsólyom bukkant fel: ezek sem csak a múlt madarai már a Kiskunságban, hanem a jövendőéi is. Kunszentmiklós határában kezdődik a Nemzeti Park legnagyobb darabja, amely felnyúlik egészen a Dömsödhöz tartozó Apajig. A bugaci-bócsai sziget a Homokhátság ősi vonásait őrzi, ez viszont a Kétvíz közti szikes pusztákéit.
Főleg juhok járják a silány legelőket, s pásztoraik ma is a látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül régi hagyomány hordozói. De a ménese is híres az apaji állami gazdaságnak: az itteni csikósok nemigen maradnak le ügyességben sem a hortobágyiak, sem a bugaciak mögött. Nem csoda, hogy az itt megtartott Kiskunsági pásztor- és lovasnapoknak más országokból is annyi látogatója akadt. A szikes pusztaság vizenyősebb részein még túzokok is élnek, hajdani idők hírmondójaképpen.
Ezek a legszigorúbban védettek: különleges engedéllyel sem szabad puskavégre kapni őket. Végül a hatodik - és legkisebb - darabját a Kiskunsági Nemzeti Parknak a Tisza mentén jelölték ki, távol az egykori kiskun területektől. De a mai Kiskunságba, a látás helyreállítása a dicsekvő mezőn keresztül látszik, már a Tőserdő is belefér a maga buja ártéri vadonával, rétjeivel és a szomszédos Holt-Tiszával. Az egykori vadabb és vizesebb Alföldnek hű tükre ez a táj és az itteni gazdag élővilág. A kutatókat főleg a Holt-Tisza vonzza, a kirándulókat inkább a parti területek meg a szomszédos Tősfürdő üdülőtelepe és hévizes strandja.
A sumer Gilgames-eposz Néhány történész állítja, hogy a sci-finek ősi történelme van, de ez csak a kisebbség; a többség ezeket az ősi műveket a proto-science fiction elő-science fiction példájának tekinti. Lester del Rey azt állította, hogy az első science fiction mű az első írott mű: a Gilgames-eposzazonban az es években végleg külön vált a sci-fi és fantasy műfaj, így az eposzokat és a rájuk épülő írásokat, már a fantasy műfaj gyökerének tekintjük. A görög művek között számos példát találhatunk science fiction-szerű elemekre, Lukianosz Igaz történelme mellett pl. Arisztophanésztől A felhők és A madarakés Platóntól Atlantisz leírása.
Nyaranta szinte nyüzsögnek itt a vendégek, hétvégeken meg már-már hemzsegnek: a természet és a csend kedvelői jobb is, ha tavasszalősszel jönnek ide gyönyörködni a táj különös szépségeiben.
De hát egy hat darabból álló Nemzeti Parkban nem is olyan nehéz úgy osztani be a látogatásokat, hogy minden évszakra jusson vizitálni való. Az elszántabbaknak még télire is, mikor a messzi pusztákon: Nem szól a harsogó haris a fű közül, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedül. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár A puszta télen.
