A világkép szintjei és összetevői. Géczi János


Jelenlegi hely

Irodalom Évszázadok óta kétségtelennek tűnik, hogy a newtoni fizika minden idők legjelentősebb tudományos teljesítményei közé tartozik. Tudományfilozófiai elemzések sokasága kereste és keresi a newtoni fizika, illetve a newtoni gondolkodásmód sikerességének titkát. Amellett szeretnénk érvelni, hogy e sikerességben fontos szerepet játszottNewton harmadik - a hatás és ellenhatás egyenlőségéről szóló - mozgástörvénye.

János Világkép — emberkép — pedagogikum A pedagógia régóta küzd azzal a problémával, hogy miként lehet a konkrét ismeretek révén érzékeltetni a különböző történeti korok világképeit, emberfelfogását.

Ez a törvény ugyanis radikálisan szakított a dinamikai szituáció objektum-környezet viszonyának középkori, hierarchikus elképzelésével, s helyette a dinamika objektumainak egyenrangú viszonyát deklarálta. A dinamikai szituáció newtoni leírásában megjelenő fizikai nyelven megfogalmazott ideológiai tartalom teljes mértékben összhangban állt a korszak politikai harcait átható ideológiával, a társadalmi küzdelmekben résztvevő individuumok egyenlőségének deklarációjával, az egyéni szabadság és autonómia eszméivel.

Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét. Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait.

A harmadik törvény révén kifejeződhetett a politikai és természettudományos világkép értékrendjének összhangja, ami nagy mértében elősegítette, hogy a newtoni mechanika a korszak világképét meghatározó tudománnyá váljon. Ilyenformán a newtoni mechanika egyrészt jól tükrözte a korszak uralkodó világképét, másrészt hozzájárult annak megszilárdulásához is. Newton Principiája a modern tudomány klasszikus alkotása.

Világkép – Wikipédia

Klasszikus mű abban az értelemben is, hogy mindenki beszél róla, de jószerivel senki se olvassa. Persze nem is volna könnyű olvasni.

  • Az emberi látás patológiája
  • Fehér kenyér a látáshoz
  • Látás 0 hány dioptriáról van szó
  • Szerzetesség, kolostorok a kora középkorban Eszköztár: A szerzetesek éppúgy tagjai az egyházi rendnek, mint a világi papok.
  • Torna a szem látása visszatér
  • Milyen gyorsan romolhat a látás

Clifford Truesdell szerint 2 legalábbis ez a helyzet: a világkép szintjei és összetevői felütjük valahol, jó eséllyel tömény matematikával találkozunk, és ez nem teszi könnyen érthetővé. Ha hiszünk is Truesdellnek, esetleg arra gondolhatunk, hogy talán a mű megjelenése óta eltelt évszázadok okoznak nehézséget.

Ámde ekkor eszünkbe juthat a Ráadásul, úgy tűnik, sikeres erőfeszítésekről beszélhetünk, hiszen a newtoni modellt követő mechanisztikus világkép gyorsan kiépült és évszázadokig sikeresen fungált, sőt, meghatározó szerepet töltött be a A fent említett sajátságos folyamatra a következő magyarázatot adjuk: Newton tisztelőinek, propagátorainak és követőinek valójában nem feltétlenül kellett elolvasni és megérteni a nagy művet, különösen annak matematikai részleteit, hanem ehelyett elegendő volt ráismerni a Principiában a fizika nyelvén kifejeződő világnézeti, ideológiai értékrendre.

Mivel a kérdéses értékrend kitűnően tükrözte a modern polgári társadalom értékrendjét a ráismerés biztosította a mű evidens érvényességét, modellértékét és intellektuális vonzerejét.

Világkép – emberkép – pedagogikum

Ilyenformán a Newton műve által inspirált tudományos teljesítmények sem annyira a világkép szintjei és összetevői sajátos mechanikai filozófiát követnek, hanem a világkép szintjei és összetevői a newtoni mechanikában is megjelenő modernista polgári értékrendet reprezentálják. Magyarázatunk érvényessége jelentős részben azon múlik, hogy hitelesen be tudjuk-e mutatni a Principia fizikai megállapításainak ideológiai vonatkozásait; hogy világossá tudjuk-e tenni e megtalált ideológiai elemeknek a korabeli polgári értékekkel való összefüggéseit.

Így sokszor elsősorban nem is egy adott tudományos teljesítmény társadalmi összefüggésekbe ágyazott értelmezése a gondolatmenetek célja, hanem a tudomány és a társadalom működésmódjai között általánosan érvényesülő összefüggések felderítése és leírása, amelyhez egy adott korszak ez esetben a Más szóval: inkább tudományfilozófia, mintsem tudománytörténeti célokat követnek.

Lényegében ez a helyzet az as években Franz Borkenau, Henryk Grossmann és Borisz Hessen által publikált több vonatkozásban is újdonságnak számító tanulmányokkal, 7 de erre a megállapításra juthatunk Shapin és Schaffer lenyűgöző könyvével 8 kapcsolatban is.

Világkép – emberkép – pedagogikum | Pedagógiai Folyóiratok

Éppen ezért talán indokoltnak tűnik, ha - különösen a newtoni fizika vonatkozásában - ezúttal is elfogadjuk az említett szerzők tudományfilozófiai eredményeit, és a továbbiakban a világkép szintjei és összetevői valamiképpen alkalmazni azokat. Mindenekelőtt a Shapin és Schaffer által képviselt változat lesz fontos számunkra: a tudomány társadalmi kontextusa következtében a tudományos problémák megoldásai és a társadalmi rend problémáinak gyakorlati, politikai megoldásai jól megfeleltethetők egymásnak, adott korszak tudománya és politikája egyaránt a korszak értékrendjét követő emberi termékek, a tudomány és a politika története ugyanazt a terepet szállja meg.

Ugyanakkor Freudenthal 10 és bizonyos vonatkozásban korábban Hessen is 11 njelentős mértékben hozzájárultak a newtoni fizika társadalmi-politikai kontextusának megértéséhez. Freudenthal kitűnő könyvében nem pusztán rekonstruálja a newtoni világkép ideológiai összetevőit, hanem összehasonlítva azokat Leibniz és néhány további gondolkodó hasonló módon rekonstruált világnézeti rendszereivel, tulajdonképpen magyarázatot ad Newton felfogásának pozitívabb társadalmi fogadtatására, széleskörű népszerűségére is.

Magyarázatának lényege szerint a newtoni rendszer értékrendje, filozófiai-ideológiai mondanivalója vetélytársainál jobban kifejezte és alátámasztotta a korabeli angol polgári értékrendet, így a newtoni természetfilozófia uralkodó felfogássá válhatott.

Hessen a világkép szintjei és összetevői az eredményeit Freudenthal is a világkép szintjei és összetevői szintén Newton egész tevékenységét értelmezi a korabeli gazdasági, politikai és technikai viszonyok tükrében. Freudenthal magyarázata meggyőzőnek tűnik. Mindazonáltal ebben a dolgozatban arra vállalkozunk, hogy Freudenthal magyarázatához hasonló következtetéseket vonjunk le pusztán Newton mechanikájának egyik alaptörvénye, a hatás-ellenhatás törvénye tanulmányozásából.

Navigációs menü

Megjegyeznénk, hogy mivel ez a lehetőség az elemzők figyelmét eddig elkerülte, gondolatmenetünk egyaránt apró hozzájárulást jelent Freudenthal Newton-értelmezéséhez és a Shapin-Schaffer-féle szociálkonstruktivista tudományfilozófia eredményes alkalmazhatóságához. A tudománytörténeti irodalomból ismert, hogy a mechanika első mozgástörvényének felismerése legalább Galileiig és követőiig nyúlik a világkép szintjei és összetevői, valamint hogy Descartes, Wallis és Huygens számára is nyilvánvaló volt.

A második törvényt valamilyen formában Galilei és Beeckman is ismerte.

mi ronthatja a látást hogyan lehet visszanyerni a látását

Mindazonáltal sokan úgy gondolják, hogy a harmadik mozgástörvény ténylegesen kizárólag Newton saját felismerése. John Russell dolgozatát követve szeretnénk felidézni az előtörténet néhány jellegzetes mozzanatát. Ez a felfogás több helyen is megjelenik Arisztotelésznél és számos követőjénél, egészen a Bármely esetben, ha A test hat B-re, B visszahat A-ra. Ez megjelenik Francisco Valles nézeteiben ben, és később is sok fizikus tárgyalja.

gyógyszer kézikönyv szemészeti szemszerkezet

Minden hatáshoz tartozik egy vele egyenlő, de ellentétes ellenhatás. Ezt a megfogalmazást használja Thomas White ben, de már korábban is többen képviseltek hasonló véleményt.

Részletesebben is érdemes foglalkozni Arisztotelész álláspontjával, amit a Fizikában, a Keletkezésről és pusztulásról című művében, az Állatok mozgásáról, valamint az Állatok keletkezéséről című írásaiban is tárgyal.

Az indiai tantra világképe

Fontos megjegyezni, hogy Arisztotelész filozófiai rendszerében a cselekvés hatás kiváltásának képessége és a szenvedés hatás elszenvedésének képessége egyaránt a kategóriák közé tartoznak, s így minden folyamatban szerepet játszanak. Kérdés, hogy hogyan vannak a szerepek kiosztva, vagyis, hogy az aktivitás és passzivitás hogyan oszlik meg egy összefüggő rendszer egymással kapcsolatba kerülő elemei között, és hogy a kölcsönösség vajon szükségképpen fennáll-e?

minden az emberi szemről és látásról

Vajon a mozgást kiváltó és a mozgást elszenvedő objektumok a mozgásban lévő rendszer szükségképpen eleve különböző elemei, vagy arról van szó, hogy a rendszer minden eleme szükségképpen hat másokra és el is szenvedi azok hatását? Arisztotelész szerint a kölcsönösség kétségtelenül a világkép szintjei és összetevői az égi-földi objektumok viszonyában: a földi testek nem hatnak vissza az égiekre. Földi viszonyok között a helyzet más: az ugyanabból az anyagból álló dolgok esetében a reciprocitás érvényesül, vagyis ami a világkép szintjei és összetevői másik dologra hat szükségképpen el is szenvedi annak visz-sza hatását.

Ez például az állatok mozgásából is jól látható: az állat mozgása során hat a környezetére, ami visszahatván rá lehetővé teszi az állat elmozdulását.

Betekintés: Mi a filozófia?

Ez utóbbi gondolat valószínűleg Arisztotelész nyomán megjelenik Leonardónál és Keplernél is. Tulajdonképpen ez a helyzet az égi és földi objektumok viszonyában is, de olyan esetekben is, mint amilyen a gyógyítás és a beteg ember kapcsolata: a gyógyítás hat a betegre, de a beteg nem hat vissza a gyógyításra.

A Goji bogyó 6 különleges összetevője és hatásuk

Gondolatmenetünk számára nagy jelentőséggel bír a középkori oxfordi, párizsi és padovai gondolkodóknak az égi és földi objektumok kölcsönhatásainak kölcsönösségét elvi alapon kizárni a világkép szintjei és összetevői törekvése. Az szerintük például Swineshead szerint nyilvánvaló, hogy az égi, isteni szféra a kizárólagosan aktív, és a földi csakis passzív, de ez az egyenlőtlen reláció a földi objektumok kölcsönhatásai számára is mintaként kell szolgáljon, vagyis kölcsönhatás tulajdonképpen a földi szférában sincs, csakis egyirányú, a hierarchia magasabb szintjeiről az alacsonyabb szintek felé érvényesülő hatás képzelhető el, minden visszahatás nélkül.

A tudásátadás történelmi formái és az iskola

Amennyiben azonban mégis elfogadjuk a földi objektumok közötti kölcsönhatások létezését, akkor is érvényben marad egy egyenlőtlenség: a nagyobb, súlyosabb, tökéletesebb testek hatása a kisebbekre erősebb, mint a kisebb könnyebb, tökéletlenebb testek ellenhatása. Maga a hatás-ellenhatás fogalompár is középkori termék, a korábbi, arisztotelészi fogalomhasználat inkább az aktivitás és passzivitás kölcsönösségét hangsúlyozta.

Hobbes 19 és Kenelm Digby is kimondott hasonló törvényeket, végül Thomas White ben világosan megfogalmazza Euclides physicus című művében a tartalmában Newtonéval lényegében megegyező törvényét. Végül is azt mondhatjuk, hogy a törvény tartalma e korszakban napirenden volt, sokak által tanulmányozott, ismert összefüggést jelentett.